In 5 pont Jennifer Ashley Kossuth kiadó Mackenzie fivérek romantikus történelmi romantikus váltott nézőpont

Jennifer Ashley - Lord Mackenzie tébolya

Mackenzie fivérek #1

 

A Mackenzie fivérek gazdagok, befolyásosak, veszélyesek és kiszámíthatatlanok. Egy nő sem éli túl, aki a közelükbe kerül. Sok pletyka kering róluk – tragikus erőszak, csillapíthatatlan vágyak, szeretők, botrányok.
London, 1881. Az a hír járja, hogy Ian Mackenzie őrült, és veszélyes a nőkre. Betht mégis elbűvöli a Lord. A lány megérzi, hogy a férfi romlottsága és kivételes tehetsége ellenére segítségre szorul. Az ő segítségére. Beth mindent felad a férfiért. Életének egyetlen értelme, ha mégoly veszélyes is, Ian Mackenzie lesz. Semmi sem szabhat gátat izgatóan viharos és buja erotikus kalandokkal teli kapcsolatuknak…
*****************




Már régóta majd-egyszer-elolvasom könyv volt, így természetesen rögtön haza is jött velem, mikor megláttam a könyvtárban.

Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi tetszett a legjobban a könyvben, akkor kapásból rávágnám, hogy az egyedisége. Ami azért nagy szó, mert egy történelmi romantikus regényről van szó, vagyis egy olyan műfajról, amiben elég nehéz már valami újat mutatni. Nekem is volt olyan korszakom, úgy 16 éves koromban, amikor csak úgy faltam az ilyen típusú könyveket, de egy idő után megcsömörlöttem, mert hiába volt jó története a könyvnek, sok újat nem tudott nyújtani már egy idő után. Mert hiába alkotott az író új karaktereket egyedi személyiséggel, gondokkal és háttértörténettel, az alapváza a regénynek ugyan az maradt, hisz ezt követelte a műfaj. Persze ennek is megvan az előnye, hisz pontosan tudom mit várjak el ettől a kategóriától, így amikor ehhez van éppen kedvem, tudom mit válasszak. Természetesen a műfaj által megkövetelt elemek itt is megvannak, de mégis képes volt újat nyújtani, méghozzá a férfi főhőssel.

Ian Mackenzie
Bátran állíthatom, hogy még nem találkoztam olyan főhőssel a műfajon belül, mint Ian Mackenzie. Ian nem őrült, hanem ha nekem kéne jellemeznem, azt mondanám, hogy enyhén autista (bár nem vagyok orvos, úgyhogy nem biztos), de ebben a korban természetesen ezt még nem ismerték, így őrültnek titulálták és elmegyógyintézetbe zárták, ahol megpróbálták "kigyógyítani" a betegségéből veréssel, elektrosokkos kezelésekkel és hidegvizes fürdőkkel, amik még felnőttkorában is kísértik. Természetes kigyógyítani nem tudták, de azt elérték, hogy Ian megtanulja, hogy az átlagemberek hogyan viselkednek és habár érteni nem értette a cselekedeteiket, de imitálni tudta őket. Nem mellesleg Ian Mackenzie egyike a híres és tekintélyes skót Mackenzie fivéreknek, akik közül a legidősebb, Hart, hercegi címmel rendelkezik. Ian betegsége folytán mindig is furcsa volt az emberek szemében, hisz nem képes szemkontaktust  tartani, vagy hosszabban figyelni egy beszélgetésre, de ugyanakkor képes megragadni a teljes figyelmét egy egyszerű tintacsepp, amin megcsillan a fény. És éppen ez tetszett benne annyira, hogy képes volt az élet apró szépségeit teljesen kiélvezni, hisz más szemszögből nézi a világot. Nem mellesleg pedig hihetetlenül szexi, okos, odaadó és nem mellesleg skót:)
Persze később kiderült, hogy még sok már is lapult a háttérben, több titok is felszínre került, ami csak tovább fokozta az olvasóban a kíváncsiságot.
"A modern orvostudomány csodái – így szólt a képaláírás. – A betegeket elektromos árammal gyógyítják."
Párizs, Montmartre
A főhősnő, Beth sem volt átlagos: egyrészt özvegy volt, vagyis nem a műfajra jellemző ártatlan, szűzlányka főhősnőt kaptunk. Tudta mit akar, és azt meg is szerezte. Másrészt - és ez a legfőbb oka, annak, hogy megkedveltem - teljese egészében képes volt elfogadni Iant, a betegségével és a hóbortos családjával együtt, és nem próbálta őt megváltoztatni. Igaz, ha valami nem tetszett neki, akkor azt Ian tudomására is hozta, és nem engedett neki mindenben. Vagyis egy erős, talpraesett és független főhősnőről volt szó.
"Ha teljes szívedből szeretsz valakit, olyan hirtelen kerít hatalmába ez az érzés, hogy nincs időd mérlegelni vagy ellenállni."
A mű próbál a realitás talaján maradni, vagyis a szerelem nem gyógyít meg mindent, mint a tündérmesékben, nincs cukormáz és nem történik csodás felépülés sem, ami még hitelesebbé és valóságszerűbbé tette nem csak a történetet, de a szereplőket is minden problémájukkal együtt.

Nem csak a főszereplők, hanem a mellékszereplők is kidolgozottak - és mindez úgy, hogy nem veszik el a történetet a két főhőstől - mindannyian egyediek, akik kisebb - na jó inkább nagyobb, hisz mégis csak a Mackenziekről van szó - problémákkal küzdenek. Remekül megalapozta az írónő a következő kötetek történetét, felébresztve az olvasó kíváncsiságát a többi rész iránt is.

A történet vezetése is élvezhető, sehol sem unatkoztam, a sztori nem ült le, sőt több helyen is izgalmas fordulatok vártak rám, ami szintén nem jellemző a műfajra. Tetszett a Párizsi út, vagy, hogy Beth nem könnyen adta be a derekát a lánykérésre, de miután ez megtörtént, még akkor sem minden fenékig tejfel. Akkor pedig egyenesen imádtam Betht, mikor kiállt Hart elé és kerek perec megmondta neki, hogy nem bánhat így Iannel. Hát igen, Hartnak nem sikerült a szívembe lopni a magát, bár nagyjából értettem a motivációit és azt is láttam, hogy mindennek ellenére nagyon szereti Iant és bármit megtenne érte.
"A láz a hatodik napra sem csillapodott. Ian a felesége mellett ült, a kezét szorongatta, és rettegve gondolt arra, hogy el fogja veszíteni.
– Ilyen érzés a szerelem? – kérdezte tőle suttogva. – Ha igen, akkor én nem szeretem ezt az érzést, édes kis Beth. Túlságosan fájdalmas."
Ami viszont hibaként kénytelen vagyok megemlíteni, az az időnkénti vulgaritás. Ne értsetek félre nem vagyok prűd, sőt sok olyan könyvet olvastam, amihez ez kismiska, de szerintem ez a műfaj nem engedheti meg magának ezt a beszédet, így sikerült is minden egyes alkalommal kizökkennem a történetből.

Összességében ez egy kiemelkedő történelmi romantikus regény és nagyszerű sorozatkezdő, így természetesen vevő vagyok a többi részére is. És mindenkinek ajánlom, aki vágyik egy kis változatosságra a műfajon belül.



5/5
Borító: 4/5 - maga a kép annyira nem tetszik, de a kötését és a méretét viszont egyenesen imádtam. Pont akkora, hogy egy női retikülbe kényelmesen beleférjen.
Karakterek: 5*/5 - nagyon szépen kidolgozottak és egyediek lettek.
Történet: 5/5 - meglepően fordulatos volt és még helyenként izgalmas is.
Kedvenc szereplők: Ian Mackenzie

Kiadó: Kossuth kiadó
Oldalszám: 376.o.
Kiadás éve: 2012
Eredeti cím: The Madness of Lord Ian Mackenzie
Könyvtári példány
A sorozat többi részének címét és sorrendjét a könyvek fül alatt találjátok.
>

Related Articles

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése