In borítómánia

Borítómánia - Amikor megérte az újrakiadás...

...legalábbis borító szempontjából mindenképp.


Kezdjük is a Ne érints-csel. Ahogy azt látjátok, először új borítót terveztek a sorozathoz, ami viszont elég negatív visszhangot keltett az olvasótábor körében. Így a kiadó újragondolta és az eredeti borítóval kiadta az első részt újra, majd a további részeket is. És ez egy jó gondolatnak bizonyult a kiadó részéről, hisz sokkal jobban fogyott ezután a regény. Nekem személy szerint az első borítóval se volt bajom, de azért az eredeti tényleg szebb. 

Nem régiben kapott új köntöst a Csontváros széria is külföldön. Nekem sose voltak a kedvenceim a sorozat borítói (nem úgy az új széria első részéé, az valami meseszép) és az új se vett le teljesen a lábamról, de egy fokkal már jobb.

Nagy öröm volt számomra, mikor láttam, hogy az Athenaeum kiadó új, egységes dizájnt tervezett a Jodi Picoult könyveknek. Szép, visszafogott színek, minimalista stílusban. Szerelem volt első látásra és közülük is a kedvencem A nővérem húga. És habár még nem olvastam, de mindenképp sort fogok rá keríteni.

És ha már a minimalista stílusnál tartunk, akkor mindenképp meg kell említenem a Helikon kiadót, aki elképesztően tetszetős könyvekbe csomagolja a könyveit, amivel eléri, hogy én is felfigyeljek rájuk, még ha a kiadott művek műfaját tekintve nem is a komfortzónámba tartoznak. Így képen még annyira nem is mutatósak, de a könyvek zsebkönyv méretűek - amiért pedig oda vagyok - és keménykötésűek, szóval egyszerűen csak jó kézben tartani. 

Hát nem szemkápráztató az újabb kiadás?


Az utolsó kettő pedig tipikus példája annak, mikor a filmes plakát olyan szép, hogy borítóként is csak a nyálamat csorgatom utána. Igaz, ebben a két esetben nem is fair összehasonlítani az előző kiadás borítójával, hisz már nagyon régiek és teljesen más szempontoknak kellett megfelelniük annak idején.


Nektek melyik könyvek új köntöse tetszik sokkal jobban, mint az előző?




>

Related Articles

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése