In Az Olimposz hősei fantasy Könyvmolyképző mitológia Rick Riordan YA

Meglett Percy! - avagy Neptunus fia Rick Riordantől

Az Olimposz hősei #2

 

Percy Jackson mellé új hősök társulnak, és a nagy prófécia mind a hét hőse felbukkan…
Percy teljesen össze van zavarodva.
Hosszú álmából felébredve a nevén kívül nem emlékszik semmire. Nagy nehezen mégis sikerül eljutnia egy ismeretlen félvértáborba. A múltjából csak egyetlen arcot tud előbányászni: Annabethét.
Hazelnek halottnak kéne lennie. Az első életét alaposan elrontotta. és a világ veszélybe került egykori ballépése miatt. Most nem kíván mást, mint hogy messzire vágtathasson a gondok elől az álmában látott csődörön.
Frank egy rakás szerencsétlenség. Nagyanyja szerint hősök leszármazottja, de ő ebből semmit sem érez. Ormótlan medvének érzi magát, különösen legkedvesebb barátja, Hazel közelében, akiben teljes mértékig megbízik. Olyannyira, hogy legféltettebb titkát is rábízza.
Mindhármuknak köze van a titokzatos Hetedik Próféciához.
A lélegzetelállítóan izgalmas történet a „másik” tábortól egészen az istenek háta mögötti földig, Alaszkáig ível. Útközben új félistenekkel ismerkedhetünk meg, félelmetes szörnyek, különös lények bukkannak fel és segítik, vagy éppenséggel veszélyeztetik a legújabb küldetés kimenetelét.
❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋

Imádtam! Ez a rész még jobban tetszett, mint elődje, csak úgy faltam a lapokat és élveztem az újabb és újabb mitológiai elem felbukkanását ebben a remek stílusban átadott szórakoztató, pörgős és humoros regényben. A legfőbb oka, hogy még Az elveszett hősnél is jobban tetszett ez a rész, az annak a ténynek köszönhető, hogy visszakaptam Percyt, aki már nagyon hiányzott. Habár kezdetben még nem remekelt teljesen a régi fényében, hisz nem emlékezett ki is ő, de ez nem csorbított semmit a szórakoztató narrálásán. Ugyan az első rész szereplőit is megkedveltem, de mégis csak Percy narrálása számomra az igazi, és nagyon jó volt újra belecsöppenni a meglehetősen akciódús életébe.

Az előző részben megismert tematikát követve, miután Jászon segítségével felelevenítettük a görög félistenekről alkotott tudásunk, ezúttal egy teljesen új terepre tévedünk. Ugyanis Percy a Jupiter táborba került, vagyis a római félistenek közé, akik nem csak az isteni szülőkben különböznek görög testvéreiktől. Egy teljesen más kultúrát és felfogást kellett felépítenie és bemutatnia az írónak, mindezt pedig egy görög hős szemén keresztül, aki ugyan pillanatnyi amnéziában szenved a múltját illetően, de azzal tisztában van, hogy a görög rendszer hogy működik. Így viszont remek összehasonlítást kaphattunk Percy szemén keresztül a görög és a római kultúra között.  Őszintén szólva nekem a görög jobban tetszik, de azért nem állíthatom, hogy minden aspektusban az nyer. Például a tábor kidolgozottsága sokkal szembeötlőbb és valahogy átgondoltabb is lett, több élethelyeztet alapul véve. Az író tanult az előző széria hibáiból és kiigazította őket ebben az új táborban. Például a több nemzedéknyi félisten nagyon élethűvé tette a tábort. Mert már a görögöknél is gondolkoztam, hogy hol vannak a felnőtt félistenek? Persze elég nagy a halandósági ráta az esetükben és nehéz megélni a felnőttkort, de azért nem lehetetlen. Akkor miért nem maradnak a táborban, ahol biztonságban lennének a szörnyektől? na és mi van a félistenek közötti házassággal majd a gyerekekkel? Nekik is lesz isteni képességük? Bár arra még mindig nem kaptam választ, hogy a kétféle istentől kapott képességek keverednek, vagy valamelyik dominálni fog és csak azok jelennek meg? Bár valamilyen szinten Frank választ ad, de nem teljesen. 

Percy, Hazel és Frank
Egyszóval a két kultúra közötti különbségek érdekesek voltak, akár a faun-szatír szereposztásból kiindulva vagy Percy megítéléséig, hisz a görögök nagyon tisztelik Poszeidónt, de ezzel szemben a rómaiaknál félt és nem kedvelt Neptunus. Percy mellett megint új szereplőket ismerhettünk meg - Hazel és Frank is sokkal közelebb került hozzám, mint az első rész szereplői - de régiek is feltűntek. Én legjobban Nicónak örültem, mindig is vártam hogy még többet megtudhassak titokzatos múltjáról. És ugyan kaptam róla néhány elejtett morzsát, de ettől csak éhesebb lettem, már alig várom a House of Hadest, hogy megint szerepeljen. És ha már itt tartunk: nagyon tetszik a koncepció, hogy mindegyik rész egy újabb szelete a teljes, átfogó történetnek más-más szemszögből. A különböző szálak szépen összefutnak más irányból, de ugyan arra a végcél felé haladva, egyre jobban fokozva a feszültséget, hogy már alig várod a finálét. Mindegyik résszel egyre átfogóbb lesz a történet, rengeteg új információval és újabb és újabb mitológiai utalással gazdagítva. 

Megint levett a lábamról, ahogy a múlt és a mi jelenünk összefonódik, például az AMAZON és az amazonok közötti párhuzamon nagyon jót szórakoztam. Egyszóval mindenképp megéri elolvasni ezt a sorozatot, mert felejthetetlen kikapcsolódást nyújt, nem mellesleg nagyon sok információt kaphatsz a görög és a római mitológiáról és kultúráról, mindezt emészthető formában. Én pedig már alig várom már az Athéné jelét, hogy meglegyen a havi Riordan humoradagom. 


❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋❋
5/5

Reyna
Borító: 5/5 - nagyon tetszik, tökéletesen illik a kötethez
Történet: 5/5
Megvalósítás: 5/5  
Karakterek: 5/5
Kedvenc karakter: Percy, Nico, Hazel

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 484.o.
Fordító: Acsai Roland
Műfaj: ifjúsági fantasy
Eredeti címe: The Son of Neptune
Goodreads-es átlag: 4.45
Molyos átlag: 98%
A képek a Pinterestről származnak
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek fül alatt. 








>

Related Articles

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése