In film könyvadaptáció Nerve thriller

Filmmustra | Nerve - Idegpálya

Néző vagy játékos? 


Az Idegpálya tipikusan az a film, amire minden további nélkül rásütöm az aktuális jelzőt, holott egy fikcionális történetet mutat be. De nem tagadhatja senki, hogy az Instasztárok, a vloggerek és még megannyi hasonlóan lenyűgözőnek hangzó titulust viselő "hírességek" korát éljük, hála a netnek. Rengeteg ábrándos tekintetű fiatal - és felnőtt! Mindig azt mondják ez az új generáció problémája, de nem egy a fiataloknál is sokkal nagyobb függőséget mutató felnőttet ismerek - követi nyomon a neten ezeknek az idealizált, tökéletes életet bemutató embernek a megrendezett hétköznapjait és arról ábrándoznak, hogy ők is ilyen életet éljenek. Persze a háttérbe ez a tömeg nem lát be, nem tudja mennyi óra pózolás van egy-egy kép mögött, vagy hogy egyébként milyen életet is él az adott ember és mennyire kikészítheti őket ez a felszínes, látszat élet. Nem azt mondom, hogy ez az egész rossz, mert ez sem igaz, vagy hogy minden vlogger vagy éppen insta híresség ilyen, csak arra akarok rámutatni, hogy a képernyőn keresztül nem feltétlen a valóságot látod. Valamint egy felhasználónév mögé bújva könnyű bátornak és nagyszájúnak lenni. 


Na de hogy miért is beszélek erről és koptatom a monitorom ezzel kapcsolatban - főleg egy blogon keresztül? Mert a mai film is e köré a téma köré épült fel. A Nerve, avagy magyarul az Idegpálya egy könyvadaptáció, Jeanne Ryan hasonló címet viselő regénye alapján készült. Igaz, azt mondják elég sok mindenben eltér a film a könyvtől, bár erről én nem tudok mit nyilatkozni, mert a könyvet még nem volt szerencsém olvasni. A sztori egy Idegpálya nevű játékról szól, ami lényegében egy online felelsz vagy mersz játék, amiben vagy nézőként, vagy játékosként vehetsz részt és elképesztő népszerűségnek örvend a fiatalok körében. És ebbe a játékba csöppen majd bele főhősnőnk, Vee is, aki azért regisztrál be, hogy megmutassa, nem az a visszahúzódó kisegér, akinek mindenki tartja. Ezt követően már nincs megállás, minden teljesített feladat után egyre nagyobb összegeket kap és a nézők is egyre többet követelnek, miközben az egekbe szökik a népszerűsége. Mikor aztán ráeszmél, hogy mi is történik és mekkora a tétje ennek a játéknak és ki akarna szállni, már nem olyan egyszerű mint azt az elején gondolta. 


Az egész játéknak az ötlete, a 3 szabály, a pénzkeresés és nézettség beleszövése nagyon tetszett és minden további nélkül elhinném, hogy ez ténylegesen létezhetne - végül is ha nem is ilyen formában, de létezik - a mai világban és ekkora népszerűségnek örvendene. Nagyon jól bemutatta az extázist és sikerélményt, amit ez a játék nyújthatott Veenek, a könnyű pénz csábítását, a nézőknek való megfelelési kényszert, a "Csak még egy utolsót" érzést, a népszerűség csábítását és a névtelen nézőként való bátorságot. Szinte borzongva néztem és legszívesebben rákiáltottam volna Veere néha, mert pontosan tudtad mi lesz ebből, de ugyanakkor izgalommal nézted, hogy még egy és még egy próbát elvállal. Nagyon jól volt felépítve ez a függőségérzete a filmnek és mindezt nézőként is remekül érzékeltük. Vee a tipikus hétköznapi lány, hétköznapi problémákkal és gátlásokkal, ugyanakkor azért nem volt sík hülye - amit nagyon értékeltem -  Ian a titokzatos és magával ragadó szépfiú, akit szinte minden tinilány vakon követne, na meg a legjobb barát és barátnő és az ebből adódó konfliktusok is mind szokványosak és gyakran előfordulóak voltak, éppen ezért nagyon könnyű volt beleképzelned magad a sztoriba. Elhihetted, hogy ez akár te is lehetnél. Na jó, nem hinném, hogy én ilyen vagyok, de az erre való szándék átjött. Szóval az eleje tetszett.


Aztán jött a konklúzió és a megoldás és az egész 9-10 pontos élmény rögtön lejjebb csúszott. Annyira jól volt felépítve az egész téma, több oldalról körbejárva és bemutatva a különböző szálakat és ha egy ütős vége lett volna, akkor ez akkorát csattanhatott volna, hogy ténylegesen maradandó élménnyel és egy jó nagy pofonnal távozhattál volna. De nem. A készítők nem tudom, hogy nem merték meglépni, vagy csak észbe kaptak, hogy ez egy tinifilm, vagy csak a könyvnek volt ilyen vége - valaki mondja már meg, a vége a könyvvel megegyezik? - de olyan szinten szájbarágós, bugyuta, annyira amerikai és nyálas lett a vége, hogy megfeküdte a nyomrom. Annyira rosszul esett, hogy azt nem tudom elmondani. A komoly témát a végén lezártuk egy felszínes megoldással, rózsaszín happyendbe csomagolva, hogy remélhetőleg minden mélységét elveszítse a film. Meg a képembe nyomtak egy üzenetet, ami nem mondom, hogy rossz, de annyival többet mondhatott volna a film ezzel kapcsolatban, hogy csak hiányérzetet hagyott maga után. 

Olyan mérges voltam, mikor vége lett, hogy órákig ezen füstölögtem, mert ez egy jó film, sőt nagyon jó film lehetett volna.

U.i.: Vee anyja csak engem idegesített annyira?

➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶

7/10

Eredeti cím: Nerve
Magyar cím: Idegpálya
Alapmű: Jeanne Ryan - Idegpálya

Stílus: thriller (a végén egy jó adag tinirománccal nyakon öntve)
Nemzet: amerikai
Rendező: Henry Joost, Ariel Schulman
Színészek: Emma Roberts (Vee), Dave Franco (Ian), Emily Meade (Sydney), Miles Heizer (Tommy), teljes lista ITT
>

Related Articles

2 megjegyzés:

  1. Én is pont most láttam a filmet, és teljesen egyetértek azzal, amit írtál. :D Nagyon tetszett az alapkoncepció, és szórakoztató volt összességében, meg idegölő pár jelenet, de a film kidolgozásába csúsztak hibák, na és a vége... nagyon tinis és Hollywoodi lett. (Spoiler! a könyv végével kapcsolatban, azt hallottam róla, más a regény vége) És igen, Vee anyja annyira out of place karakter volt. Minek erőltették? (Végül is kiderült, mi történt a bátyjával?)

    VálaszTörlés
  2. Na akkor már biztos elolvasom a könyvet, már csak a vége miatt is. És őszintén szólva emlékszem, hogy beszéltek róla, de arra már nem, hogy mi történt. Csak az maradt meg, hogy nagyon nem illett éppen oda az a beszélgetés. :)

    VálaszTörlés