In borítómánia

Borítómánia | Szenvedélyes vörös

Kamaszkoromban mindig is nehezményeztem a szüleimnek, az égieknek, a világnak, vagy ahogy épp tetszett, hogy nem lett génjeimnél fogva vörös a hajam. Ugyanis apa vörös, és ugyan tisztában vagyok vele, hogy ez nem így működik, de mindig is piszkálta a csőröm, hogy nekem csak egy enyhe vörös árnyalat jutott - szeplőkkel és hófehér bőrrel kiegészülve. Szóval a hátrányát megkaptam a csomagnak, csak éppen az előnye hiányzott. Persze azóta megbékéltem a dologgal - egy nem régi enyhe kilengést leszámítva, mikor gondolkoztam, hogy befestetem, de nem akartam belemenni az ördögi körbe, hogy mindig festeni kelljen. Na, de ennyit a személyes kitérőről és a hajfétisemről. Íme pár vörös haj, amiért régen ölni tudtam volna. Talán még most is.








Kellemes és szenvedélyes - ezt mindenki nyugodtan feleltesse meg a saját igényeinek - hétvégét mindenkinek!

>

Related Articles

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése