In 4 pont Han Kang Jelenkor lélektani realisztikus

Egy kis Dél-Korea | Han Kang - Növényevő


„Sohasem ​látott még testet, amely ennyire sokat tudna mesélni, mégsem több önmagánál.”
Jonghje álmában vér, nyers hús és a halál kísért. Másnap az asszony, akinek élete és házassága is átlagos, kitakarít minden állati eredetűt az otthonukból.
És az életükből eltűnik az íz.
A férje elkeseredett részletességgel beszéli el, hogy a növényevés feldúlja a házasságukat, és egyre abszurdabb események láncolatát indítja el. A szűkebb család mindent megtesz ez ellen, először a nő lelkét, majd a testét veszik célba, de Jonghje megszállottan halad a maga választotta úton… az elidegenedés felé. Közben a történet társadalmi szokások, nemi szerepek és legális hétköznapi bántások mélyén gyökerező organikus emlékművet emel egy szabadulni vágyó életnek: egy nő életének ezen a világon.
A nemzetközi Man Booker-díjjal kitüntetett Növényevő világszerte átütő irodalmi sikert aratott. A koreai Han Kang csodálatos és felkavaró regénye tabukról és lázadásról, erőszakról és erotikáról, a lélek metamorfózisáról szól; igazi kafkai történet.
**************

"Amíg a feleségem növényevő nem lett, egyáltalán nem tartottam különlegesnek."

Nem kell a címétől megijedni, ez nem az a könyv, ami erőszakosan meg akar téged téríteni, hogy ne egyél húst. Nem a mostani trendhullám része, ami egy pálfordulást vár tőled, hogy ne edd meg a cuki kis kutyusokat. Nem viccelek, a múltkor szó szerint ezt hallottam egy vegántól, aki feltétlen rám akarta erőszakolni a saját igazát. De mindegy, szívesen beszélgetek erről is, de most nem ez a lényeg, mert a regénynek se ez a lényege. A vegetarianizmus itt csak egy metafora.

Joghje egy nap vérrel és halállal álmodik, így másnap kidobja az összes húst a lakásból és nem hajlandó többé csak növényi eredetű ételt enni. Három nézőpontból követhetjük nyomon az eseményeket, először Joghje férje narrál, teljes közömbösséggel és távolságtartással mondja el, hogy a felesége növényevővé válik, ezáltal felrúgva az ő könnyű és kiszámíthatóan kényelmes életét. Majd jön a feleség, Joghje sógorának a nézőpontja, akinek a megszállottságát ismerhetjük meg, majd végül Joghje nővére kerül előtérbe, ezáltal a kezdeti távolságtartásból sokkal közelebbivé és személyesebbé téve az elbeszélést.


Nagyon sokrétű üzenete van a műnek, - vagy éppen semmilyen, nézőpont kérdése - szerintem teljes egészében az olvasótól és a befogadásától függ, hogy mit lát meg ebben a rövid regényben. Ez egy minimalista regény, nagyon letaglózó képekkel és szimbólumokkal, ami nem mondja meg, hogy "Itt van feketén-fehéren, ez az üzenet, értsd meg!", nem nyilvánít véleményt. Hagyja hogy azt kezdj a szöveggel, amit akarsz. És mindenképp kezdesz valamit a szöveggel, mert magyarázatot akarsz találni a történésekre és a szenvedésekre. Nagyon véres és helyenként elég bizarr a történet.

"Kiégett, az élet ellene fordult, nem tud mit kezdeni mindazzal, amit beszennyezett."

Sok helyen olvastam, hogy ez egy női sorsot bemutató regény. Egy igazából kettő sorsot, ahol a nő először az apja fennhatósága alá tartozik, majd a házasság után a férj kiszolgálásának él. Még aztán egyik nap a hús kidobálásával Jonghje fel nem lázad ellene. Először csak növényevővé válik, majd szép lassan elidegenedik a társadalomból. És ez igaz is, de én ennél többet kaptam tőle. Én azt láttam, ahogy szép lassan elsorvad az ember a saját maga és a társadalom által alkotott béklyókban, ahogy nem is él, csak létezik, még egyszer csak ez a puszta létezés is sok lesz. És hogy ebből a börtönből szabaduljon, az emberségét veti le magáról, kezdve a húsevéssel és az erőszakkal. 

Borítóvariációi a könyvnek
 
Ahhoz képest, hogy milyen rövid könyvről van szó, nagyon sok lényeges kérdést érint. Beszél a család fontosságáról és a hatásáról az életedre, a "tökéletes" látszat házasságról, a megfelelni vágyásról, a boldogság nélküli életről és az erőszakról. Ráadásul a végén, az utolsó pszichiátriai résznél erősen elgondolkoztam azon is, hogy kinek mennyi joga van a saját testéhez, hogy mi kell ahhoz, hogy valakit őrültnek nyilvánítsunk és ezáltal azt az alapvető jogát is elveszítse, hogy a saját teste felett rendelkezzen. Vajon tényleg joga van-e az orvosnak, hogy ráerőltesse a saját "igazát" (életben tartás a cél, nem a megértés) a betegére, aki ezt nem akarja? Vagy hagynia kéne nézni, ahogy elsorvad és szép lassan éhen hal? Valaki őrült lesz, mert úgy viselkedik, amit a "normális" társadalom nem ért meg és kivet magából? Mennyire kétségbeesetten akarunk normálisak lenni, hogy a társadalom részei lehessünk és mennyire könnyen kiveti magából ez a társadalom az ismeretlent, a mást? Milyen félelmetes az, amit nem értünk?

A könyvből egy koreai film is készült Lim Woo-Seong rendezésében 2010-ben és még gyűjtöm hozzá a lelkierőt, hogy megnézzem. A könyv is felemésztett és brutális volt néhol, nem tudom milyen lesz majd a vizuális hatással kiegészítve. 

Könyvekkel a világ körül: Dél-Korea

*************
4/5

Borító: 5/5 - gyönyörű és ez a borító tetszik a legjobban
Történet: 4/5
Megvalósítás: 4/5 
Karakterek: 4/5

Kiadó: Jelenkor
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 184.o. 
Fordította:  Kim Bogook, Németh Nikoletta
Zsáner: lélektani
Eredeti címe: 채식주의자
Goodread-es pontszám: 4.08
Molyos átlag: 85%
A képek alapjai a Pinterestről származnak
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek - Olvasmányok fül alatt. 


Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In 5* pont lélektani Tan Twan Eng Tarandus történelmi

Tan Twan Eng - Az Esti ködök kertje


Malajzia hegyei között, a teaültetvények szomszédságában bújik meg Jugiri, az Esti Ködök kertje. Gazdája a megközelíthetetlen Aritomo, a japán császár hajdani kertésze, aki a japánkertek tervezésének művészi fogásain kívül számos más titok őrzője is. Mellé szegődik Jün-ling, a fiatal kínai lány, akinek a lelkét súlyos emlékek terhelik. Kettejük lassan és nehezen kibontakozó kapcsolatáról szól a könyv, amelyet eleinte csupán megállapodás tart össze, később azonban az egyre szorosabbra fűződő barátság vagy valami annál is több…
************

"Hallgattassa el elméje szüntelen locsogását!"

A tavalyi év egyik legmeghatározóbb élménye volt számomra ez a könyv és olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy utána még napokkal is ezen járt az eszem. Még most is, ennyi idővel később is csak sokáig ültem a billentyűzet felett és kattogtam a könyvön, de egy szót nem tudtam leírni róla. Valahogy nem érzem magam elég képzettnek/felkészültnek - nem is tudom mi a legjobb szó erre - hogy leírjam mit is nyújt ez a könyv, miért éreztem olyan zseniálisnak. Mert kétségtelenül az. 

"Japán első kertészei szerzetesek voltak, akik kolostori birtokaikon igyekeztek újraalkotni a földi mennyország álomképét."

Gyönyörű ez a regény, mind mondandójában, mind az írásstílusban. Hatalmas vállalkozás volt a regény az író részéről, ahogy bemutatja a 2. világháború eseményeit, hatásait mind a malájok, mind a japánok felől, ezernyi árnyalatban és mindezt olyan elképesztően finom és lány prózában, hogy elfelejtesz levegőt venni. Mesterien volt képes megragadni az író a szívem és határozott mozdulattal kitépni onnan, hogy gombóccal a torkomban és visszatartott könnyekkel a szememben csak kapkodjam a levegőt. Évtizedeket ölel fel a történet, életutakat követhetünk nyomon egy háborúban, ami mindenkihez kegyetlen. Ugyanakkor bejárjuk ezt a Távol-keleti csücsköt, amit mi európaiként nem nagyon ismerünk, én pedig imádtam ott lépdelni a kertben, felfedezni minden csodáját és közben megismerni a kultúrákat, nézeteket és a megannyi érzelmet: fájdalom, düh, keserűség és megannyi lelki seb. Néha csak megállsz olvasás közben és a távolba révedsz, mert igen is mély gondolatokat ébreszt benned, vagy éppen utánanézel a történteknek, mert szégyen szemre vajmi keveset tudok a háború ezen részéről.

"Hát nem ilyenek vagyunk-e mindnyájan, tűnődöm, amint a kimondott szavak közötti csöndet értelmezve evickélünk át az életen, s emlékezetünk visszhangjait elemezve próbáljuk feltérképezni a terepet, hogy megleljük utunkat a köröttünk lévő világban?"

Nem tudom visszaadni azt, amit nyújt, egyszerűen nem találom a megfelelő szavakat. De mindenképp beszélni kell róla, hogy minél több emberhez eljusson, hogy olvassák ezt a mesterművet. És az biztos, hogy el fogom olvasni az író teljes életművét.
Teljes szívvel ajánlom!

U.i.: meg kell jegyeznem, hogy maga a fordítás is egy mestermunka és a kiadása is gyönyörű. Le a kalappal a Tarandus kiadó gondozása előtt. 

Könyvekkel a világ körül: Malajzia

*************
5*/5

Borító: 5/5 - gyönyörű ez a kiadás élőben
Történet: 5/5
Megvalósítás: 5/5 
Karakterek: 5/5

Kiadó: Tarandus
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 480.o. 
Fordította: Hegedűs Péter
Zsáner: lélektani, történelemi
Eredeti címe: The Garden of Evening Mists
Goodread-es pontszám: 4.08
Molyos átlag: 94%
A képek alapjai a Pinterestről származnak
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek - Olvasmányok fül alatt. 

Tovább

Share Tweet Pin It +1

2 Comments

In borítómánia

Borítómánia | Állatok



Ezúttal az egyik kedvenceim mutatom meg nektek, avagy az állatok kerültek a középpontba. 

Korábban:






Melyik a kedvencetek? Vagy kihagytam valami szépet? Írjátok meg nyugodtan a véleményeteket!


Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In Top Ten Tuesday

Top 5 | Beszéljünk a csalódásokról is (2017)


Folytatódjon még egy rövid ideig a visszatekintés - ígérem már nem sok lesz, de tényleg van miről beszélnünk a tavalyi évből. Erre pedig tökéletes alapot nyújt a Top 5 rovat. Hogy miről van szó? Ez egy könyvmolyok által kezdeményezett Goodreads-es játék, ahol minden héten egy megadott szempont alapján kell a résztvevőknek összeállítani egy Top 5-ös listát.

Az eheti téma olyan könyvek köré épül, amik feledhetőek voltak, vagy kevesebbet nyújtottak, mint vártam - avagy az oké kategória - de úgy érzem kár pazarolni az időt feledhető könyvekről, meg őszintén nem is emlékszem, úgyhogy helyette jöjjenek a tavalyi év csalódásai. Eleve akartam beszélni a tavalyi év hullócsillagairól, miután összeszedtem az előző év szupernováit. (ITT megtekinthetitek a listát.)

Lebegés


Hogy erről a könyvről mekkora ódákat zengtek! És az eleje tényleg nem volt rossz, jól bánt az érzelmekkel az írónő, na de a vége átment egy telenovellába, ami kissé se tetszett.  Annyira görcsösen akart sokkolni az írónő, hogy már én éreztem magam kínosan. Pedig voltak benne nagyon jó apróságok, például a tollakat imádtam.
Bővebben ITT

Crimson Death (Vérvörös végzet)


Nem is tudom, hogy nevezhetem-e ezt csalódásnak, mert már évek óta guilty pleasure sorozat már ez a széria a számomra, azaz tisztában voltam a jó nagy rakás hibájával, de élveztem. Azonban most szimplán felhúzott ez a könyv. Úgyhogy azt hiszem elérkezett ez a pillanat is, betelt a pohár és elmúlt a régi rajongásom varázsa.
Bővebben ITT olvashattok a dühöngésemről.
A papírmágus


Ne értsetek félre, nem azért raktam bele ebbe a listába ezt a regényt, mert rossz lenne, egyszerűen lehetett volna ennél több is.  Mert ez megmaradt egy cuki romantikus regénynek, nagyon jó fantasy ötletekkel, amikkel nem nagyon kezdett a végén semmit az író. Tetszik nagyon a papírmágia, meg a szíves ötlet, de akkor is romantikus regény maradt a sztori.
Bővebben ITT.
An Enchantment of Ravens (Hollók bűbája)


Nagyon jó tulajdonságai és elemei voltak ennek a könyvnek, de még dolgozni kellett volna rajta szerintem, mind a karakterek, mind a kidolgozottság szempontjából. Érződik rajta, hogy első könyve az írónak, de azért odafigyelek rá, mert úgy érzem van az íróban potenciál, csak még fejlődnie kell.
Bővebben ITT.
Wonder Woman - Warbringer


Igazából nem tudtam mire számítsak egy YA DC-s könyvtől, de az biztos, hogy az írónőtől többet, sokkal többet vártam volna. Annyi potenciál volt ebben az egész koncepcióban, de helyette egy teljesen semmilyen sztorit kaptam. 
Bővebben ITT.

Esélyes lett volna még a listán szerepelni: 

  • Sötét elmék
  • Testcsel (Bár ezt nem is nevezném csalódásnak, mert eleve nem sokat vártam tőle)
  • ACOWAR (Még mindig imádtam, de sokkal többet vártam volna)


A többieket megtaláljátok a rovatnak létrehozott MOLYOS zónában. 
Nektek mi okozott csalódást 2017-ben?


Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In 5 pont James Lecense kisregény LMBT novella önálló Tilos az Á Könyvek YA

Kötelező olvasmány lehetne | James Lecesne - Trevor



Trevor egy vidám, jó humorú, tizenhárom éves fiú, de otthon és az iskolában különcként kezelik. Trevor művész szeretne lenni, mégpedig olyan, aki megváltoztatja a világot. De miért vesz föl csillogó Lady Gaga-jelmezt halloweenkor? Trevor szerint azért, mert jól néz ki, és amúgy is Lady Gaga a példaképe. A többieknek erről teljesen más a véleménye. Egy ideig a szülei és a barátai is megpróbálnak úgy tenni, mintha Trevor egy átlagos srác lenne. Hisz ez volna a legjobb, nem? Könnyebb elfogadni azt, aki olyan, mint te vagy én. Ha valaki nagyon más, akkor mindenki félrenéz, és reménykedik, hogy nem jól látja. De Trevor különleges, tehetséges és más, és ilyen is akar maradni. De meddig úszhat szemben az árral?

A Trevor egy fordulatos, amerikai kisregény a kamaszkori útkeresésről, a másságról és az elfogadásról. Elfogadni magunkat és egymást nem a legegyszerűbb, de a legszebb feladat a világon.
***************
Nagyon rövid könyvről van szó, mégis meghatott és egy kicsit földhöz is vágott Trevor története. 

Sokszor felmerül a kérdés, hogy ha változtathatnánk a magyar oktatáson és mi jelölhetnénk ki kötelező olvasmányokat, akkor miket tennénk a listára. Nos szerintem ennek rajta kéne lennie. Nagyon aktuális téma a fiatalok körében, könnyen érthető és nyitottságra tanít. Már ha csak egy pillanatra elgondolkoznának a gyerekek a könyvnek hála, mielőtt legközelebb beszólnak a "furcsa" osztálytársuknak, aki valamiért más és ők ezt nem értik, akkor már elért valamit a regény. A mi felelősségünk, hogy a gyerekeinket nyitottságra tanítsuk, hogy ne agresszióval válaszoljanak az ismeretlenre, hanem próbálják azt megérteni és elfogadni. Sajnos nagyon súlyos következményei lehetnek az iskolai bántalmazásoknak (bullying), főleg mert egy olyan érzékeny korszakról beszélünk, ami eleve nehéz az útkeresés, az önmagunk és a környezetünk megismerése miatt. Plusz, még ha ehhez hozzávesszük a felfedezést, hogy te valamiért más vagy, mint a többiek és nem tudod miért van ez, de a környezeted nem ért meg és ezért egyre jobban eltávolodsz tőlük, akkor csak még nehezebb lesz. Éppen ezért kell segítséget nyújtani ilyen esetben, hogy ne szigetelődjön el, hogy megértse: „…melegnek lenni nem gáz…”

Trevor egy nagyon életvidám és kedves fiú és meghasadt a szívem, ahogy szép lassan összetörte őt a környezete. Az egyik legmegrázóbb rész talán ez volt: 

"Valami baj van velem, és ez nyilvánvalóan látszik is. De micsoda? Nem számított, milyen hosszasan álltam a tükör előtt, nem számított, milyen feszülten meredtem a tükörképemre, nem láttam azt, ami mássá tesz a többiekhez képest. Az életem nyilvánvaló tragédia: vicces, hogy pont én vagyok az egyetlen, aki nem látom."

Ugyanakkor szerintem jól volt ábrázolva az is, hogy a nem megfelelő segítség is csak tovább ronthat a helyzeten. Nem szabad ráerőltetni semmit, lehet még ő se érti önmagát, de nem szabad felcímkézni se az embereket. Teljesen fölösleges.

„Megkérdeztem, hogy miért van egyáltalán szükségem címkékre, miért kéne bármi másként meghatároznom magam, mint hogy én vagyok Trevor. Az nem elég?”

Éppen azért lenne jó fiataloknak is a kezébe adni, mert rövid, könnyen érthető és bár nagyon komoly témáról van szó, de nem ás le a legmélyéig, nem töri össze teljesen az olvasóját, éppen csak eléggé megérinti, hogy elgondolkozzon. A regényből készült egy 18 perces rövidfilm is, ami Oscar-díjat is kapott. Az utószót is érdemes elolvasni, mert sok mindent leír az író, mi mindent értek el a Trevor-vonal segítségével és milyen lépéseket tettek, hogy megelőzzék azt a rengeteg öngyilkosságot, ami egy kis segítséggel elkerülhető lenne. Minden elismerésem. 

"Nem jár mindenkinek, hogy szeressék?"

*************
5/5

Borító: 5/5 - nagyon kifejező, de mégse provokatív
Történet: 4/5
Megvalósítás: 5/5 
Karakterek: 5/5

Kiadó: Tilos az Á Könyvek
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 96.o. 
Fordította: Moldova Júlia
Zsáner: kisregény (LMBTQ)
Eredeti címe: Trevor
Goodread-es pontszám: 3.59
Molyos átlag: 89%
A képek alapjai a Pinterestről származnak
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek - Olvasmányok fül alatt. 





Ha segítségre lenne szükséged, vagy csak beszélgetnél nyugodtan fordulj hozzájuk: 

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: 

névtelenül és ingyen hívható 116-111

Háttér Társaság a Melegekért:

A +36-80-505-605-ös szám ingyen hívható, mindennap eléred őket 18 és 23 óra között. Emailt is írhatsz nekik a lelkisegely@hatter.hu címre, vagy csetelhetsz velük ITT, ITT vagy ITT

Magyar LMBT Szövetség:
ITT megtalálod őket.

Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In borítómánia

Borítómánia | Tövisek és indák udvara



Sziasztok! Ezzel a válogatással kívánok mindenkinek kellemes és pihentető hétvégét.








Melyik a kedvencetek? 


Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In Top Ten Tuesday

Top 5 | Könyvek, amikre nem jutott időm 2017-ben


Folytatódik az újévvel kapcsolatos témakör a Top 5 rovat keretein belül. A múltheti célkitűzések után nézzük mik maradtak ki 2017-ből. Hogy miről van szó? Ez egy könyvmolyok által kezdeményezett Goodreads-es játék, ahol minden héten egy megadott szempont alapján kell a résztvevőknek összeállítani egy Top 5-ös listát.

Általában nem tervezem meg az évem olvasások terén, nem csinálok listát, hogy majd mit akarok elolvasni. Ehhez én túlságosan spontán szoktam olvasni. Ugyan jelentkeztem például idén is várólista csökkentésre, de ez csak egy kis hányada lesz a majd az elolvasott könyveimnek - és még abban is kételkedem, hogy sikerülni fog teljesíteni a vcs-t. Éppen ezért nehéz úgy visszagondolni az elmúlt évre, hogy mit nem sikerült elolvasni, amit beterveztem. Szóval inkább abból indulok ki, hogy hány könyvvel gazdagodott tavaly a magánkönyvtáram, és abból az olvasatlanok közül mit szeretnék mostanában olvasni. 

Kezdjük azzal, hogy hány könyvet szereztem be tavaly: 25-öt, amire nagyon büszke vagyok. Évek óta vásárlási stoppot tartok könyvek terén, mert se helyem nincs számukra, ráadásul évekkel ezelőtti vad költekezéseimet visszanézve ennyi pénzt se akartam tavaly költeni könyvekre. Ebből a 25-ből pedig 11 regényt olvastam el.

Árnypikkely


Jó pár évvel ezelőtt olvastam már a Seraphinát, de még mindig emlékszem, hogy milyen egyedi élmény volt. Egyrészt ugye ott vannak a sárkányok - fangörcs - másrészt meg a zene is hatalmas szerepet játszik a regényben és gyönyörűen van beleszőve a történetbe. Egyedi a feldolgozása a sárkányoknak is, nem a már jól megszokott módon helyezi bele az írónő a történetébe. Én pedig mindig kapható vagyok az egyedi ötletekre, szóval nem volt kétséges, hogy el fogom olvasni a duológia zárókötetét is, ha már a kiadó rászánta magát a kiadására. 

Caraval


Ez az a könyv, ami kétszeresen is megvan, ugyanis előrendeltem rögtön ahogy lehetett - kissé felcsigázott a külföldi mizéria körülötte, na meg olyan szép. á kissé se vagyok felszínes - majd megkaptam a Book a Sloth Club dobozát, amiben szintén ez a szépség lapult, szóval két példányom is van. (Azt még nem döntöttem el, hogy eladom-e vagy nyereményjátékra bocsátom) Mindenesetre most nagyon cirkuszi hangulatban vagyok: egyrészt olvasom az Éjszakai cirkuszt, másrészt előző héten láttam A legnagyobb showmant, ami csak rátett egy lapáttal erre az érzésre, így nem akarom sokáig halogatni ezt sem.  
(Margóra: szeretnétek egy beszámolót a filmről?)
Az obeliszkkapu


Tegnap került ki a szerelmi vallomásom N. K. Jemisin zseniális könyvéről, Az ötödik évszakról és már abban a posztban is említettem, hogy szinte azon nyomban, hogy befejeztem szaladtam is a második részéért. Csak hát szokás szerint közbeszólt a vizsgaidőszak és még nem volt időm belefogni. Idő nélkül meg belekezdeni egy ilyen műbe vétek - nem véletlenül vannak kifejezetten alkalmas könyvek a vizsgaidőszakra, amik tényleg csak a kikapcsolódást nyújtják és nem igényelnek semmi agymunkát - így még várat magára a megfelelő alkalom, hogy elkezdjem. 

Túladagolt boldogság


Nem szoktam önsegítő könyveket olvasni és ennek a legfőbb oka, hogy a legtöbb szerintem használhatatlan, sőt hosszútávon inkább ártalmas, mint hasznos. (Nekem meg valahogy nincs energiám kiszűrni azt a párat, ami ténylegesen hasznos lenne.) Olyanok mint az interneten keringő bölcsnek szánt üres szavak, amik pillanatnyi boldogságot okoznak, de mélyebb, valóban hasznos mögöttes tartalma nincsen. Ez a könyv viszont pont azért keltette fel a figyelmem, mert úgy tűnik erre az aspektusra tér ki. Aztán majd látjuk mit rejt a figyelemfelkeltő címe.

Kormorán Baru, az áruló


Nem csak ezt a fantasy könyvet vettem meg, amit még nem sikerült elolvasnom - ott van még például a Koboldcsászár és a Nagyrészt halott is - de erre vagyok most a legjobban ráizgulva. Új-keletű érdeklődésem az antihősök iránt meglehetősen sokat nyom a latba, meg most kifejezetten érdekelne egy kis politikai játszma. Ez nem az a kikapcsolós regény, ez kifejezetten gondolkodásra kényszerít, aminek most nagyon is örülök. 

A többieket megtaláljátok a rovatnak létrehozott MOLYOS zónában. 
Nektek mi nem fért bele 2017-be?


Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments