Nalini Singh az egyik kedvenc szerzőm és imádom mind az Angyali vadász sorozatát, mind az Egy világ, két faj, állandó küzdelem című sorozatát. Legfőképpen azt szeretem a könyveiben, hogy amellett, hogy paranormális romantika van a központban, nem szorul háttérbe az akció sem, és a sorozat fő szála is halad előre nem úgy, mint mondjuk Ward esetében. Jelen pillanatban jobban szeretem a másik sorozatát, de ez a sorozat is abba a kategóriába tartozik, amit többször újra előveszek és elolvasok, mert bármikor, bármilyen helyzetben képes kikapcsolni és éppen ezért úgy éreztem megérdemel egy (jó igazából kettő lesz:) bejegyzést. Mivel azonban nem mostanában olvastam utoljára az első 3 részt ezért, nem lesz olyan részletes mint az eddigiek, inkább egy összefoglalót szeretnék kihozni belőle a molyos értékeléseim segítségével.
Az Angyalvér volt a legelső könyvem az írónőtől és már az első oldalak után tudtam, hogy nincs menekvés, teljesen magába fog szippantani ez a fantasztikus világ. Az első részben megismerhetjük a főhősnőnket Elenát, aki vámpírvadászként dolgozik a Céhnél. Rögtön megkedveltem, egy igazi tökös, belevaló csaj, aki nem nyavalyog, így én se kaparom a falat tőle és nem támadnak agresszív gondolataim se, aminek szerintem a környezetemben mindenki örült:) Éppen csak befejezte egy elcsavargott vámpír visszaszállítását az angyalának, amikor is egy szokatlan felkérést kap a város arkangyalától, Raphaeltől. Na igen Raphael...az elején nehezen tudtam eldönteni, hogy hányadán is állok vele, mert ő aztán nem egy szokványos főhős. Kegyetlen, szinte nincsenek érzései és teljesen máshogy gondolkodik, mint egy ember. (És nem utolsó sorban hihetetlenül szexi pasi szárnyakkal:) De éppen ez volt a legjobb az egészben, mert elhittem, hogy egy több ezer éves angyal cselekedeteiről olvasok. Hihetővé vált tőle. Aztán pedig mikor elkezdődött a macska-egér játék közöttük letehetetlenné vált a könyv.
És mindenképp meg kell említenem, hogy ez volt az a könyv, ami megszerettette velem az angyalokat. Olyan valóságosan írja le őket, a szépségüket és a problémáikat is egyaránt, az írónő, hogy szinte hihetővé válik. (A szárnyak leírását imádtam:)
Az akció is nagy mértékben jelen van, mint már említettem és ez a könyv végére igazi andrenalin bombaként hat az olvasóra. A többi szereplőt is nagyon megszerettem, főleg a Hetek tagjait...Illium<3 Egyszóval egy fantasztikus kezdőkötet volt és fantasztikus következő részt vártam...
"– Szükséghelyzet volt. A vámpír le akart fektetni. Én visszautasítottam. Ő üldözni kezdett.
(…)
– Pontosan hogyan utasítottad vissza az ajánlatát?
– Elvágtam a torkát."
"Raphael kitárta a szárnyait, hogy Elena a teljes mintázatot
meglássa.
– Azt hittem, csak az alsó felén van, de a teljes szárnyamat betölti.
Elena szájtátva állt és nézte. Sebhely volt, az biztos, de a
legcsodálatosabb sebhely, amit a lány el tudott képzelni.
– Azt ugye tudod, hogy így még különlegesebb lett a szárnyad? –
Még embertelenebbül szép.
Az angyal leeresztette a szárnyait.
– Csak nem azt akarod mondani, hogy a lövést kozmetikai
beavatkozásnak szántad? "
...amit szerencsére meg is kaptam. Ebben a részben kevesebb volt az akció (de így is jóval több, mint az ilyen típusú könyvekre jellemző) és itt inkább az érzelmeken volt a hangsúly. Óriási plusz pont a váltott nézőpont. Bámulatosan építi fel az írónő, hogy szokik össze Elena és Raphael, hogyan válnak egymás támaszaivá. Elenának meg kell küzdenie az egy év kihagyással és az új létformával is, valamint, ha ez még nem lenne elég, dűlőre kell jutnia Raphaellel. De szerencsére van olyan makacs, hogy ez sikerüljön neki, és Raphael idővel egyre emberibb lesz, aminek viszont nem mindenki örül. A Hetek tagjainak az a feladata, hogy megvédjék Raphaelt bármi áron, de az arkaangyal és Elena közti kapocs egyre emberibbé teszi Raphaelt, amit veszélyforrásként kezelnek Dmitriék. Elenának ezen kívül meg kell erősödnie, hisz a többi arkangyal minden további nélkül kihasználná őt, mint Raphael gyenge pontját. Megismerjük a Menedéket és a kis angyalokat (úristen de édesek voltak:), valamint egyre több információt tudunk meg az angyalok életéről."– Inkább legyen halandó szívem – válaszolt Elena csendesen –, mint egy olyan, ami már képtelen érezni."
Ebben a részben Elena visszatér a Menedékből és szembesülnie kell az emberek reakcióival, amik nem mindig a legkedvezőbbek. De ott van neki Raphael, aki bármit megtenni érte, és ott vannak a Hetek tagjai is, akik segítik őt. Kiemelném, hogy ez nem egy nyálas romantikus történet, mert ugyan úgy vannak problémáik a kapcsolatukban, amiket le kell küzdeniük, mint a valóéletben. Nem csak első látásra egymásba szeretnek és utána minden tökéletes..
Ettől sokkal élethűbb lesz az egész és nem egy egyszerű szirupos regény.
A kapcsolatuk fejlődik és mind a kettejüknek kompromisszumokat kell kötniük. Mindemellett egyre több mindenre derül fény mind Elena, mind Raphael múltából. Ami miatt kicsit kiakadtam az igazából nem is a könyv hibája, hanem a
fülszövegé. Kérdem én, hogy lehet ilyen megtévesztően megfogalmaznia
fülszöveget?? Hisz Raphael anyja csak a végén tűnik fel, ráadásul
igazából nem csinált semmi rendkívülit a könyv alatt azon kívül, hogy
felébredt és ez okozott némi természeti katasztrófát. (Jó tudom, ez
mondjuk elég rendkívüli, de mégis csak angyalokról beszélünk.:)
"– Nem szokásom alkudozni. – A legtöbben szó nélkül teljesítették Raphael minden kérését.
(…)
– A következő néhány száz évben akkor, gondolom, sokat fogunk gyakorolni. "
"– Már alig várom, hogy lássalak téged, mint háziasszonyt!
– Hát arra várhatsz úgy egy örökkévalóságig. – Elenát már az ötlettől is kirázta a hideg.
– Egy arkangyal hitvese vagy – szólalt meg Méreg, miközben kecses mozdulattal felállt a lépcsőről. Ruganyossága valószínűleg ugyanonnan származott, ahonnan a szemei. – Meg kell majd tanulnod legalább a civilizált viselkedés alapjait.
Elena megmarkolta a nedves vaskorlátot és felhúzta magát, amikor két rendőrautó fordult be a sarkon.
– Nem is tudom. Úgy látom, te is jól tudsz neki dolgozni, pedig mekkora egy bunkó vagy!"
Hogy ne szaporítsam tovább a szót (még hogy egy rövid összefoglaló...tudhattam volna, ha rólam van szó nem tudok röviden fogalmazni:) ez egy fantasztikus sorozat, amit csak ajánlani tudok azoknak, akik szeretik ezt a műfajt. És hangsúlyozom ez nem egy nyálas szerelmi történet, így akit ez tartana vissza bátran vesse bele magát az angyalok és vámpírok világába:)
 |
| Raphael |
 |
| Illium |
 |
| Elena |
Borítók: 4/5 - a magyar borítók is tetszenek, de a külföldi borítók valami eszméletlenül szépek:)
Karakterek: 5*/5
Történet: 5/5
Kedvenc szereplők: Illium, Jason, Raphael, Méreg, Elena - és igen, tudom, hogy vannak egy páran, de az abszolút favorit Illium
Kiadó: Egmont-Hungary
Kiadás éve: 2010, 2011, 2011
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése