Folytatódik a visszatekintés az Angyali vadász sorozat kapcsán és az első 3 rész után a 4. és az 5. rész kerül terítékre. Azért szedtem ilyen módon szét a sorozatot, mert míg az első 3 résznek a főszereplői Raphael és Elena, addig a további két kötetben már más szereplők kapnak nagyobb teret, pontosabban a Hetek két tagja.

Maga a nyomozási szál amit az előző részekben annyira szerettem, itt
most háttérbe szorult, de erre csak a végén jöttem rá, ami mutatja,
hogy egyáltalán nem hiányzott.
A központban egyértelműen Honor és Dmitri kapcsolata állt, ami
nagyon jól lett felépítve, ahogy lépésről lépésre összeszoknak, valamint ahogy
Honor legyőzi a rettegését és képes lesz újra teljes életet élni.
Dmitri is változott, újra felszínre kerültek az érzései, a gyengéd és gondoskodó oldala. Egyértelműen tartja a sorozat színvonalát attól függetlenül, hogy a főszereplő párosunk megváltozott.
A szerelem néha nagyon seggbe tud rúgni.
A következő részben az Angyalárnyban Jason kerül előtérbe, akire még Dmitrinél is jobban kíváncsi voltam. Fekete szárnyak, tetoválás és az őt körülvevő rejtély és titokzatosság teljesen ellenállhatatlanná tették a szememben ezt a pasit, amivel nem voltam egyedül. De a későbbi értékelésekben sokan azt mondták, hogy ők csalódtak ebben a részben, többet vártak volna tőle. Én azonban nem értek velük egyet. Az kétségtelen, hogy ez a rész más, még az előző részeknél is kevesebb a szirup és a cukormáz a könyvben, de én nem is tudtam volna mást elképzelni Jasonhöz. Így volt "hiteles". Annyi mindent kellett olyan
fiatalon átélnie Jasonnek, teljesen meg is érthető miért lett olyan
amilyen. A visszaemlékezések, amikor elmesélte, hogy mi is történt
vele…nem tudom mikor sírtam utoljára egy könyvön, de ennek a kis fekete
szárnyú angyalgyereknek sikerült megríkatnia. Elzárta a szívét már
kiskorában Jason és aztán az évszázadok alatt elfelejtette, hogy tudná
azt újra megnyitni. Amikor arról beszélt, hogy azért csináltatta a
tetoválást az arcára, mert a fájdalom segített neki érezni azt, hogy még
él…..
Mahiya az elején számomra elég közömbös karakter volt, de aztán ahogy a történet előrehaladtával egyre több mindenre fény derült körülötte sikerült megkedvelnem, bár Elenát még mindig jobban szeretem.
Ami még kifejezetten tetszett, hogy a történet, maga a kapcsolat Jason és Mahiya között tökéletesen illett Jasonhöz. Itt nem volt mindent elemésztő szenvedély és nem is igazán a testiségen volt a hangsúly. Nem ígértek semmit a másiknak, Mahiya nem láncolta magához Jasont és ez így volt jó. Nem is tudtam volna máshogy elképzelni. Plusz pont még, hogy nem derült mindenre fény Jason múltjából, így még mindig megmaradt a titokzatos kémmesternek.:)
Maga a nyomozós szál nem volt nagy csavarokkal tele, az író elég hamar kiböki a szemünket a gyilkos kilétével, de így is tetszett és nem rontotta el a cselekményt.
Még mindig imádom ahogy az angyalokat ábrázolja az írónő, ahogy érzékelteti, hogy egy több ezer éves lény nem úgy gondolkodik, mint egy ember és a személyiségük sokkal árnyaltabb (gondolok itt Nehára, vagy bármelyik arkangyalra)
Ami viszont zavart az a Dmitri-Honor szál. Nem azt mondom, hogy rossz volt, hogy az ő nézőpontjuk is feltűnt a könyvben – Honor döntésének kifejezetten örültem, Dmitri pedig olyan édes volt vele:) – sőt kifejezetten örültem neki, de mindig pont olyankor váltott nézőpontot a történet, amikor ennek marhára nem tudtam örülni. Jobb lett volna, ha nem akció közben történik ez…
Mahiya az elején számomra elég közömbös karakter volt, de aztán ahogy a történet előrehaladtával egyre több mindenre fény derült körülötte sikerült megkedvelnem, bár Elenát még mindig jobban szeretem.
Ami még kifejezetten tetszett, hogy a történet, maga a kapcsolat Jason és Mahiya között tökéletesen illett Jasonhöz. Itt nem volt mindent elemésztő szenvedély és nem is igazán a testiségen volt a hangsúly. Nem ígértek semmit a másiknak, Mahiya nem láncolta magához Jasont és ez így volt jó. Nem is tudtam volna máshogy elképzelni. Plusz pont még, hogy nem derült mindenre fény Jason múltjából, így még mindig megmaradt a titokzatos kémmesternek.:)
Maga a nyomozós szál nem volt nagy csavarokkal tele, az író elég hamar kiböki a szemünket a gyilkos kilétével, de így is tetszett és nem rontotta el a cselekményt.
Még mindig imádom ahogy az angyalokat ábrázolja az írónő, ahogy érzékelteti, hogy egy több ezer éves lény nem úgy gondolkodik, mint egy ember és a személyiségük sokkal árnyaltabb (gondolok itt Nehára, vagy bármelyik arkangyalra)
Ami viszont zavart az a Dmitri-Honor szál. Nem azt mondom, hogy rossz volt, hogy az ő nézőpontjuk is feltűnt a könyvben – Honor döntésének kifejezetten örültem, Dmitri pedig olyan édes volt vele:) – sőt kifejezetten örültem neki, de mindig pont olyankor váltott nézőpontot a történet, amikor ennek marhára nem tudtam örülni. Jobb lett volna, ha nem akció közben történik ez…
Jason nem emelkedett egyenesen a felhők fölé, ahogy szokott, hanem széles ívben elsuhant Mahiya felett… A lány ekkor meghallotta.
A páratlanul tiszta hangot. Olyan pompás és csengő volt, hogy a madarak elhallgattak, a szél pedig felsóhajtott és megbabonázva elült. Mahiya szíve elfacsarodott, megtört, majd összeforrt. A fájdalom hihetetlenül mély volt, nem volt sem kezdete, sem vége. A lány nem tudta, hogy mikor rogyott térdre, mikor kezdett sírni, míg sós víz szivárgott a szájába.
„A dalok, amiket énekeltem, szomorúsággal töltötték el a Menedéket. Ezért elhallgattam.„
Ez a dal nem a Menedéknek szólt. Ez Mahiya dala volt. A könnyekben pedig, amelyeket a lány ejtett, nem szomorúság volt. Mert Mahiya tévedett. A vad vihar éppen az imént vallott neki szerelmet, a dalából áradó öröm pedig megmásíthatatlanul hozzá kötötte.
– Hazajövök, hercegnő.
Összességében kijelenthető, hogy imádom ezt a sorozatot és már alig várom, hogy megjelenjen a következő rész (Archangel's Legion) és újra elmerülhessek ebben a világban.
U.i.: Aodhanra és Illiumra már nagyon kíváncsi vagyok, igazán megajándékozhatna az írónő az ő történetükkel…:)
Itt pedig karakter-összefoglalót találtok
Borítók: 4/5 - a magyar borítók is tetszenek, de a külföldi borítók valami eszméletlenül szépek:)
Karakterek: 5*/5
Történet: 5 */5
Kedvenc szereplők: Illium, Jason, Raphael, Méreg, Elena - és igen, tudom, hogy vannak egy páran, de az abszolút favorit Illium
Kiadó: Egmont-Hungary
Kiadás éve: 2012, 2013
Karakterek: 5*/5
Történet: 5 */5
Kedvenc szereplők: Illium, Jason, Raphael, Méreg, Elena - és igen, tudom, hogy vannak egy páran, de az abszolút favorit Illium
Kiadó: Egmont-Hungary
Kiadás éve: 2012, 2013
>
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése