On Sai - Calderon, avagy hullajelölt kerestetik

Calderon #1

Calderon kapitány nem mindennapi férfi. Egy jóképű, ifjú főnemes, aki eldobta a rangját egy lányért. Csakhogy a lány meghalt, így Calderon öngyilkos akar lenni. Úriember nem temetkezik hitelbe. Calderon másodkapitányi állást szeretne egy űrhajón, hogy egy kényelmes urnára gyűjtsön, de döbbenetére a kapitányi munkakört kapja meg. Vajon miért sóz rá a Flotta egy hatalmas űrcirkálót, amit nem tud vezetni? Milyen Játszma folyik körülötte? Mit kavarnak a nemesek a háttérben? És mit kezdjen Tainával, a csinos japán kadétlánnyal, akiből árad a narancsillat? És aki a parfüm per légköbméter arányt is képes kivizsgálásra felterjeszteni? Taina szamuráj családok leszármazottja, és ugyanúgy űzi a Játékot, vagyis más manipulálását, mint Calderon. Bármit megtenne, hogy az űrben maradhasson, hiszen odahaza nagyapja már férjet keres számára. A lány útmutatást kér az Ősanyáktól, de a jóskövek veszélyre és halálra figyelmeztetik. Mire rájönnek, mi folyik a háttérben, csak önmagukra számíthatnak, és a kettejük között kialakult érzékeny kötelékre. Vajon elég jó játékosok, hogy szavak nélkül is megértsék egymást? És Taina elég ügyes ahhoz, hogy a kapitányt rávegye a túlélésre?

Ezzel a könyvvel kapcsolatban két előítéletem is a felszínre került: egyrészt a sci-fi és én nem igazán jövünk ki egymással, másrészt a magyar kortárs írókkal szemben is vannak fenntartásaim...de mégis piszkálta a tudatom a könyv. Hisz olyan jó a címe! Meg az előítéleteket is le kell győzni, úgyhogy a végén meggyőztem magam, hogy olvassam el...

"Kényelmes dolog egy öngyilkosság, de tudod, mibe kerül egy temetés? Nem, persze, hiszen Maráét sem te álltad. Mi lenne, ha a jövő hónapban lőnéd agyon magad? Addigra megkapom a könyvemért a jogdíjat."

...és milyen jól tettem! Nagyon tetszett, végig élveztem az olvasását, a végén pedig már azt se tudtam milyen előítéletekről hadováltam az elején:) A történet legmegnyerőbb része egyértelműen a főszereplő, Calderon, aki egy haláli figura. Nagyon erős és karakteres szereplő lett, aki elvitte az egész történetet a hátán. Imádtam, amikor a Játékkal mindenkit képes volt manipulálni maga körül és kész felüdülés volt már végre egy olyan szereplővel találkozni, aki tényleg okos, nem csak azt mondja róla az író. Tetszett a kettőssége is, ami a főnemesi származásából adódott. Valamint, külön tetszett, hogy nem egy kész karaktert kaptam, hanem egy fejlődő és hibázó fiatal férfit, akinek még sok mindent meg kell tapasztalnia az életben. 

A főhősnőnek is sikerült megvenni engem kilóra, bár az elején még voltak aggályaim vele szemben. Ő is erős jellem és egyenlő társa Calderonnak, aki képes használni azt a golyót a nyakán és nem csak dísznek tartja. Ugyanakkor nem csap át a másik végletbe se, mert megmaradt nőies nőnek, aki nem bánja, ha néha őt is megmentik. Főleg, ha az a valaki Calderon:)

"… a szenvedély az élet zamata, csak tudni kell jóra használni, olyan hivatást választani, amelyben kiélhetjük."

Pozitívuma még a könyvnek a szereplőkön kívül a humorral, olykor akár szarkazmussal kevert lendületes és olvasmányos írásmódja. Ennek köszönhető, hogy egy nap alatt elolvastam a könyvet. (Na jó annak is, hogy nem túl hosszú:) Mivel első része egy sorozatnak, így a fő cselekményszál még csak éppen hogy elkezdődött, de meglehetősen jól indult és remélem több politikai cselszövés és összeesküvés lesz benne, bár a romantikus szálat se bánom.

"– Meg akar halni? Elsegítsem az erkély széléig?
– Azt hiszi, viccelek? – hördült föl torokhangon a nő.
– Dehogy! Csak tiszteletben tartom a döntését!"

Amit viszont hibaként kell megemlítenem, az a világ  kidolgozatlansága. Kaptunk ugyan néhány információt, ami elengedhetetlen volt a cselekmény szempontjából, de annyit nem, hogy el is tudjam képzelni. Ez pedig valamennyit visszavett a történet élvezhetőségéből, de szerencsére nem sokat. Remélem a következő kötetben orvosolja ezt az írónő.

"Minden beszélgetés egy tánc, szóljon szerelemről vagy gyűlöletről, a lényeg ugyanaz. Valaki vezet, a lépések pedig egymásra épülnek."

Valamint nekem ez a Zorach (azt hiszem így kellett írni), kardlélek dolog is furcsa volt az elején, valahogy nagyon nem illett bele ez az elem először a történetbe, és habár a végére se sikerült vele teljesen megbarátkoznom, de megszoktam.

Összességében nekem nagyon tetszett a történet, és biztos fogok még olvasni az írónőtől. Mindenkinek bátran ajánlom, azoknak is akik egyébként nem szeretik a sci-fit. A sorozat második része is kapható már a Könyvmolyképzőnek hála, úgyhogy azt hiszem le is csapok rá, valamint megjelent az írónő új sorozatának első része is Scar címen.

  4,5/5

Borító: 5/5 - nagyon tetszik, és láttam a többi borítótervet is, és szerintem ez az egyik legjobb
Karakterek: 5/5
Történet: 4/5
Kedvenc szereplő: Calderon

Kiadó: Könyvmolyképző (Arany pöttyös)
Oldalszám: 288.o.
Kiadás éve: 2012

Az írónő honlapjára is bekukkanthatsz, ha ide kattintasz.

>