In "Waiting On" Wednesday

"Waiting On" Wednesday - Week #16

Hogy miről van szó? Ez egy "várható megjelenés" szerű rovat, amit Jill indított el. Egy általad várt könyvet kell bemutatni, majd a bejegyzést linkelni Jill aktuális blogbejegyzésénél. (megsúgom, hogy érdemes felkeresni a blogját, mert hétről-hétre rengeteg friss megjelenésről szerezhettek itt tudomást:) 

Végre ezt a napot is megéltük: a Ciceró kiadó nyilvánosságra hozta Veronica Roth trilógiájának sokak által vitatott záró kötetének várható megjelenését. Őszintén bevallva én még rögtön az angol megjelenése után el akartam olvasni, de aztán annyi negatív kritikát kapott, hogy visszakoztam, és nem rendeltem meg angolul, gondoltam akkor már megvárom magyarul. Azóta - sajnos - már tudom mi lesz a vége, és miért is voltak sokan úgy felháborodva, de szerintem ez egy egész jó húzás volt az írónőtől, de persze azt majd meglátom, hogyan is dolgozta ki. De egy biztos, már nagyon várom, és remélem ezzel ti se vagytok másképp:)

Várható megjelenés: 2014. április
Kiadja: Ciceró
Műfaj: romantikus, YA, disztópia

Darabjaira hullott a csoportokra épülő társadalom, amelyben Tris Prior hitt korábban: erőszakos cselekmények és hatalmi harcok vezettek a széteséséhez, a túlélők veszteségek és árulások sebeit hordozzák. Tris ezért aztán él a felkínált lehetőséggel, hogy feltérképezze a város általa ismert határain túli világot. Hátha ott, a kerítésen túl megadatik neki és Tobiasnak, hogy elkezdjék egyszerű, közös életüket, amelyet nem terhelnek szövevényes hazugságok, érdek-összefonódások és fájdalmas emlékek.
Az új világ azonban félelmetesebbnek bizonyul, mint amelyet Tris maga mögött hagyott. A korábbi felismerések értelmüket veszítik, veszélyes új igazságok formálják át az embereket, akiket szeretett. Trisnek ismét meg kell vívnia a maga csatáját, hogy megérthesse a bonyolult emberi természetet és önmagát: képtelennél képtelenebb döntéseket kell hoznia a bátorság, a hűség, az áldozatkészség és a szeretet próbatételei során.

 

Tovább

Share Tweet Pin It +1

4 Comments

In 5* pont Julie James önálló Pioneer Books romantikus váltott nézőpont

Julie James - Gyakorlat teszi a mesterkedőt

Ha a vonzalom törvényeiről van szó…
Payton Kendall és J.D. Jameson nem egyszer bebizonyította már, hogy milyen kiváló ügyvéd. Az ízig-vérig feminista Payton keményen megharcol a sikerért ebben a férfiak dominálta szakmában. J.D. pedig, aki gazdagnak, kiváltságosnak és pimasznak született, azért harcol keményen, hogy mindenben lepipálja őt. Szemtől szemben esküdt ellenségei egymásnak. A kollégáik előtt viszont maradéktalanul udvariasak. Annak kell lenniük. Méghozzá azért, hogy végre nyolc év után mindketten üzlettárssá váljanak a cégben.
… nincsenek szabályok.
De minden megváltozik, amikor megbízzák őket, hogy dolgozzanak együtt egy fontos ügyben. Nem könnyen, de lassan kezdik értékelni a másik odaadását a jog iránt, sőt a közöttük kipattanó szikrák gyorsan vonzalommá alakulnak. Ám az egyre fokozódó forróság nem tart sokáig, mert váratlanul megtudják, hogy csak az egyikük lehet üzlettárs. Totális háború veszi kezdetét. És a nemek közti csata a végletekig feltüzeli őket…

Még tavaly találkoztam először az írónővel a Hamis partner című könyve által, ami rögtön meg is győzött arról, hogy érdemes közelebbi ismeretségbe kerülnöm a többi könyvével is. Ugyan kicsit meglepődtem, mikor megtudtam, hogy a Pionner kiadó nem azt a sorozatot folytatja, hanem egy önálló regényét adja ki az írónőnek, panaszra nem lehet okom, mert elképesztően jó ez a könyv.  
– Szóval… nem is tudtam, hogy J.D. mennyire jó pasi. És nemcsak a teste – ami csodálatos, ne tudd meg, miket csináltam azzal az emberrel –, hanem az is annyira szexi volt, ahogy rám nézett és amiket mondott, hogy lecsapta a biztosítékaimat. Mint például akkor, amikor a falhoz szorított és azt mondta, hogy most meg fog…
Megállt, ahogy befordult a konyhába.
Nate és öt másik férfi állt a pult körül.
És mindent hallottak.
Hat ember állt ott tátott szájjal, miközben Laney is belépett a konyhába. 
Annyira jól esett most ez a könyv! És elképesztő, de úgy tűnik, hogy erre az évemre igaz az, hogy amilyen az első könyvem, olyan lesz a többi is (legalábbis eddig:), mert ez a könyv is kedvencem lett. Valami elképesztően aranyos romantikus történet két ügyvédről, akiknek 8 évig tart, míg rájönnek, hogy valójában azért civakodnak annyit, mert szeretik egymást. Mindig is szerettem az olyan történeteket, ahol a főhősök veszekedéséből bontakozik ki a romantika és ebben a regényben ez tökéletesen van megoldva. A kapcsolatuk fejlődését gyönyörűen ábrázolja az írónő rengeteg humorral feldobva, amit főleg a főhősök heves szócsatái biztosítanak.
– Mióta? – kérdezte meghökkenve Tyler.
J.D. elgondolkodott ezen.
– Azt hiszem, úgy nyolc éve.
– Te viccelsz, ugye? – hitetlenkedett Tyler. – Ennyi éven át?
– Nagyjából igen.
– Mindvégig?
– Mit akarsz tudni? A pontos másodpercet? – fakadt ki J.D.
– Most, hogy mondod, egész kíváncsi lettem. Várj, hadd találjam ki! Az első pillantás óta – viccelt Tyler.
– Nem, valójában nem, te okostojás. – J.D. elhallgatott. – A második pillantás óta.
J.D.
Payton Kendall és J.D. Jameson is nagyon erős, határozott és makacs jellem, akikben csak úgy buzog a versenyszellem, főleg ha a másikról van szó, ennek köszönhetően pedig rengeteg vicces jelenet alakult ki a versenyzésüknek köszönhetően. Ugyanakkor nem tisztességtelenek, és azonnal megbánták, ha átléptek egy határt és habár nehezükre esett, de a büszkeségüket - amiből aztán rendesen volt nekik:) - félretéve bocsánatot kértek. Persze ez nem akadályozta meg őket, hogy feszegessék a határokat, de éppen ezért illettek ennyire össze, hisz mindenkinél jobban meg tudták érteni a másikat. Lassan, fokozatosan közeledtek egymáshoz, nem estek rögtön egymásnak, amit én kifejezetten értékeltem, mert az utóbbi időben túl sok ilyen könyvet olvastam, ráadásul amikor a végén megtették, az is ízlésesen volt megírva.

Payton

Ezt a versengést fokozta tovább az írónő a háttértörténettel is, ami pont annyira volt komoly és részletes, amennyire a romantikus szál mellett elvárta az olvasó és ami biztosította az izgalmakat. Látszott, hogy az írónő képben van az ügyvédek világában, és nem csak tölteléknek használja ezt az ötletét, hanem rendesen ki is dolgozta. Igazából leginkább egy romantikus vígjátékhoz tudnám hasonlítani, és olvasás közben is felmerült bennem, hogy remek alapanyaga lenne egy ízléses filmnek. Maga az írásmód is nagyon olvasmányos és lendületes, nincsenek benne üresjáratok csakhogy teljenek a lapok. Az írónő az elején megragadja az olvasó figyelmét és nem is ereszti a végéig, amit szintén nagyon tudtam értékelni, ugyanis a romantikus könyvekre jellemző az a bizonyos hullámvölgy, amikor minden jó a szereplők között, de te tudod, hogy úgyis fog még valami történni a vége előtt, hisz még jó pár oldal hátra van. És ekkor szokott a probléma megjelenni, hogy valami elcsépelt és nevetséges dolgot hoz fel az író indoknak, csak azért, hogy a szereplők szakítsanak és szenvedjenek még jó pár oldalon, amivel az idegeimen szoktak táncolni. De persze nem minden romantikus könyv ilyen és szerencsére ez a könyv is ebbe a kategóriába tartozik.
A végkifejlet is nagyon tetszett, kifejezetten ötletes volt, ugyanakkor nem is nyálas és a földtől elrugaszkodott lezárást kaptunk.
J.D. nevetve kinyújtotta a kezét.
– Gyere, nyuszika, menjünk!
Payton rávillantotta a szemét.
– Nem tudom elhinni, hogy mindenki előtt így neveztél!
(…)
J.D. mosolygott.
– Mondtam, hogy ez kedveskedés.
– Nem. Ez atyáskodó és kvázisoviniszta. Nem tudok egyetlen hasonló kategóriájú megnevezést sem, amivel egy nő illethetne egy férfit.
– Igen, tudom. Ettől olyan jó.
Összességben mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki egy kicsit is romantikus jellem, mert felejthetetlen órákat nyújt az intelligens és vicces könyvek fajtájából. Az biztos, hogy még fogok olvasni az írónőtől és remélem a kiadó folytatja a Hamis partner sorozatát is. Én mindenképp vevő lennék rá.


  5*/5

Borító: 5/5 - sokkal jobban tetszik, mint az eredeti. Imádom a Pioneer Books borítóit
Karakterek: 5*/5
Történet: 5/5
Kedvenc szereplők: Payton, J.D.

Kiadó: Pioneer Books
Oldalszám: 364.o.
Kiadás éve: 2013
Eredeti cím: Practice Makes Perfect

Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In dráma film krimi2 Sherlock TV sorozat

And Sherlock is gone, avagy vége a 3. évadnak

Még emlékszem a hónapokkal-hetekkel ezelőtti kibírhatatlan állapotra: a várakozásra. Aztán januárban végre elérkezett a várva várt esemény, avagy a Sherlock 3. évad 1. része, amiről egy kissé fanatikusnak tűnő beszámolót is írtam. Aztán eljött a 2. rész is, ami ugyan néha kiváltott belőlem egy kis szemöldökhúzogatást, de még mindig élveztem, bár azt nekem is el kellett ismernem, hogy talán egy kicsit túllőttek a célon a készítők. Olyan érzésem volt, mintha összeszedték volna az összes tulajdonságát a sorozatnak, amit a rajongók szerettek, és egyszerre, felturbózva akarták volna rájuk zúdítani, ami elég vegyes fogadtatást kapott. ennek ellenére én még továbbra is kitartottam, még továbbra is tetszett, mert azt hittem, hogy a 2. rész vége lezárja ezt a nagy örömködést és túlbuzgóságot az évadkezdés végett, és végre komolyabb részt kapunk.

Ezzel szemben a 3. rész elérte azt, ami az első kettőnek nem sikerült és összetörte a rózsaszín szemüvegem. A másfél óra alatt végig azt mondogattam magamnak, hogy mindjárt, még csak egy kicsi, és jobb lesz. De nem, nem lett, sőt az idő előrehaladtával csak egyre rosszabb lett. Szinte letargikus állapotba kerültem a végére és csak egyetlen gondolat járt a fejemben: What the fuck was that?! (Elnézést a csúnya beszédért, de most nem tudtam vissza fogni magam.:) Hogy tehették velem, ezt?! Az egész epizód klisék halmaza volt, ráadásul olyan szinten kiforgatták Sherlock és a többiek karakterét, hogy csupán gyenge paródiái voltak saját maguknak.
Még órákkal később is ezen pörgött az agyam, és képtelen voltam felfogni, hogy ezzel lett vége a 3. évadnak!

Maga az ellenség, Magnussen, ötletes volt (sőt a végén az aktáinak a helye valami fenomenális ötlet volt:) és tetszett a karaktere is, de sajnos ezzel nem tudtam mit kezdeni, mert a főszereplők drámája teljesen tönkretette az egészet. Annyi klisés csavar volt ebben a részben, hogy néha már úgy éreztem, hogy egy szappanoperát nézek. Míg az első két részben a főszereplőink magánéletének stabilizálódása volt a központban, addig itt ennek a teljes felborítása volt megfigyelhető. A Marys szál még jó is volt... Na de Sherlock? Ez volt a megoldás? Tényleg?! Annak ellenére, hogy mennyit hangoztatod, hogy te milyen okos vagy, csak ennyire tellett?! Nagyon felidegesített, az úgymond megoldás, amivel a végén előállt, mert a.) ezt már a kezdetektől is megtehette volna, és b.) ez annyira nem "sherlockos" volt, amivel pont a sorozat varázsát tették tönkre számomra. Na és akkor Redbeardről már ne is beszéljünk...

De ami végül teljesen és totálisan kiakasztott az a vége. De most komolyan: ENNÉL ELCSÉPELTEBB VÉGET  NEM IS TUDTAK VOLNA KITALÁLNI! Elhiszem, hogy valami ütőset akartak alkotni a forgatókönyvírók a végére, hogy legyen miért izgulni a következő évadig (Igen, lesz, csak még az időpont nem biztos:), de ennél jobbat is kitalálhattak volna.


Összességében szerintem a készítők átestek a ló túloldalára és a magával ragadó, izgalmas cselekmény helyett, látványos, effektekkel teli Sherlockot alkottak, aki csupán árnyéka régi önmagának. Nem mondom, még mindig nevettem a beszólásain, sőt nem egy jelent volt elképesztően jó, de sajnos végülis csalódtam ebben az évadban.



Eredeti cím: Sherlock
Magyar cím: Sherlock
Megjelenés éve: 2013
Műfaj: dráma, krimi
Évad: 3.
Epizódok szám: évadonként 3
Főszereplők: Benedict Cumberbatch (Sherlock Holmes), martin Freeman (John Watson), Una Stubbs (Mrs. Hudson)



Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In "Waiting On" Wednesday

"Waiting On" Wednesday - Week #15: City of Heavenly Fire

Hogy miről van szó? Ez egy "várható megjelenés" szerű rovat, amit Jill indított el. Egy általad várt könyvet kell bemutatni, majd a bejegyzést linkelni Jill aktuális blogbejegyzésénél. (megsúgom, hogy érdemes felkeresni a blogját, mert hétről-hétre rengeteg friss megjelenésről szerezhettek itt tudomást:) 

A napokban tették közzé Cassandra Clare Végzet erekélyi sorozatának 6. és egyben záró kötetének borítóját, így ebből az alkalomból ezt a könyvet választottam az eheti posztba. 

Várható megjelenés: 2014. május 27.
Kiadja: Margaret K. McElderry Books
Műfaj: romantikus, YA, fantasy


Cassandra Clare - City of Heavenly Fire
Darkness returns to the Shadowhunter world. As their society falls apart around them, Clary, Jace, Simon and their friends must band together to fight the greatest evil the Nephilim have ever faced: Clary’s own brother. Nothing in the world can defeat him — must they journey to another world to find the chance? Lives will be lost, love sacrificed, and the whole world changed in the sixth and last installment of the Mortal Instruments series!

A sötétség visszatért az Árnyvadászok világába. Ahogy a társadalom szétesik körülöttük, Clarynek, Jacenek, Simonnak és a barátaiknak össze kell tartaniuk, hogy szembenézhessenek a legnagyobb gonosszal, amivel a Nephilimek valaha is szembenéztek: Clary saját testvérével. A világon semmi sem képes legyőzni őt - talán egy másik világba kell menniük, hogy esélyt találjanak? Életek fognak odaveszni, szerelmek lesznek feláldozva, és az egész világ meg fog változni a 6. és egyben a Végzet erekélyi sorozat utolsó részében.

Remélem a Könyvmolyképző elhozza magyarul is még az idén ezt a részt:)
 

Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In Gone Girl várható könyvadaptáció

Várható könyvadaptációk #12 - Gone Girl (Holtodiglan)

Régen jelentkeztünk már új adaptációval a blogon, így éppen ideje volt már egy újabbat bemutatni. Ezúttal Gillian Flynn azonos című bestselleréből készülő filmről lesz szó, a Gone Girlről. A könyvet hazánkban is kiadta az Alexandra kiadó Holtodiglan címen, és nagy népszerűségnek örvend a magyar olvasótábor körében is. Én személy szerint sajnos még nem jutottam el odáig, hogy elolvassam, de tervbe van véve, és nektek is csak ajánlani tudom, főleg így a film előtt:)

A történet röviden: Egy meleg nyári reggelen a Missouri állambeli North Carthage-ben Nick és Amy Dunne ötödik házassági évfordulójára készülődik. A romantikus reggeli után a jóképű Nick okos és csodaszép felesége eltűnik. Nickre egyre nagyobb nyomás nehezedik a rendőrség, a média, valamint a lányukért elvakultan rajongó szülők részéről. Nick pedig valamiért folyamatosan hazudik és különösen viselkedik: furcsán ködösít és láthatólag megkeseredett – de valóban gyilkos? Amy naplója és Nick elbeszélése egy szépen induló, ám fokozatosan megromló kapcsolat klausztrofób, nyomasztó világába nyújt betekintést. A kérdés csupán az, ha nem Nick a tettes, akkor hová és miért tűnt el a szépséges feleség? És vajon mit rejt az ezüstpapírba csomagolt doboz a gardrób hátuljában?

A film David Fincher (Tetovált lány, Közösségi háló) kezei alatt készül és olyan híres színészek játszanak  benne, mint Ben Affleck (Nick Dunne, a férj), Rosamund Pike (Ammy Dunne, a feleség) vagy éppen Neil Patrick Harris (Desi Collins). 

Továbbá Flynn elárulta az Entretainment Weeklyben adott interjúja során, hogy a film vége jócskán el fog térni a könyv sokak által vitatott végétől. Ez persze csak tovább fokozza a kedélyeket és az izgatottságom, mert habár még nem olvastam a könyvet, de azt tudom, hogy mi a vége. Kíváncsi vagyok ezt hogyan fogják átírni.

A filmet 2014. október 3.-án fogják bemutatni az amerikai mozikban. Az adaptációval kapcsolatos további hírek a facebook oldalunkra fognak felkerülni. Addig is irány elolvasni ezt a remek könyvet:)


Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In borítómánia

Borítómánia #18 - Búra alatt

Egy ideje már nem született borítómániás bejegyzés, ami most nem csak az időhiány rovására írható fel, de nem is igen találkoztam mostanában olyan borítóval, ami megfogott volna. Aztán valamelyik nap szembetalálkoztam a Possession sorozat borítóival, és habár maga a történet nem fogott meg, de a borítók nem hagytak nyugodni, és többször is visszamentem megnézni őket. Olyan mély érzéseket váltott ki belőlem, ahogy az élet szépségét bezárták egy üvegbe (ezáltal pedig óhatatlanul sok minden eszembe jutott), hogy úgy döntöttem a következő posztban ilyen témájú könyveket hozok nektek.










Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In Magyar Könyvek Viadala

Magyar Könyvek Viadala #1 - Az év legszebb borítója

Ezennel kezdetét vette a Magyar Könyvek Viadala szavazása, mely során több kategóriában szavazhattok az általunk kiválasztott legjobb magyar 2013-as könyvekre. (Részletesebben itt) Legelőször a bloggerek által a tavalyi év 5 legszebbjének ítélt borítóra szavazhattok: 

A. O. Esther "Összetört glóriák" könyvsorozatának a második része, a "Hívogat a fény" borítóján egy titokzatos lány figyeli az olvasót, a tervező Dobosy Anikó volt. Nyáry Krisztián nagy sikerű "Így szerettek ők 2." könyvének a borítóját Mohammed Nur tervezte. A borító a népszerűségét az elegáns háttérnek, a visszafogott tipográfiának, és a medalionokba bújtatott írók arcképeinek köszönheti. Lylia Bloom "Ellopott életek" c. könyve Kalivoda Lilla munkája nyomán készült, szépsége az egyszerűségben keresendő, a képen látható lány arckifejezése pedig tökéletesen reflektál a regény hősnőjére, Emmára. On Sai egy borítótervező pályázaton találta meg régóta dédelgetett regényének, a "Scar"-nak a borítóját, a pályázatot Krajcz Vivien nyerte. Végül, de nem utolsósorban a legjobbak közé került Andrew Lucas McIlroy második könyvének, az "Árnyból az angyal"-nak a borítója, amit az író készített, aki grafikusként is mesterien forgatja a tollat.

Tehát a legjobb 5-öt kiválasztottuk, innentől már rajtatok múlik, hogy ki kerül ki győztesen. Szavazni január 9. és február 2. között lehet ITT. A végeredmény február 3.-án lesz közzé téve. 

Köszönjük a részvételt és győzzön a legjobb:)



Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In 5* pont Jay Crownover Marked Men new adult romantikus Ulpius-ház

Jay Crownover - Rule

Marked Men #1

Shaw Landon attól a pillanattól fogva szerelmes Rule Archerbe, hogy meglátta őt. A lányt nem taszítják piercingjei, tetoválásai és vad természete. Noha tisztában van vele, hogy Rule nem hozzá való, szívének nem tud parancsolni. Rule tökéletes ellentéte mindannak, amit Shaw, a tiszta lelkű orvostanhallgató képvisel. Egy olyan fenegyereknek, mint Rule Archer, Shaw Landon egy beképzelt királykisasszony – és nem utolsó sorban halott ikertestvére ex-barátnője. A lány mások szabályai szerint él, Rule csakis a saját feje után megy. Nincs ideje a Shaw-féle jóravaló, rendes lányokra, még akkor sem, ha ő az egyetlen, aki igazán ismeri őt. De a rövid szoknya, a túl sok pohár születésnapi koktél és a megvallott titkok egy olyan estéhez vezetnek, melyet egyikük sem tud feledni. A párnak most azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy egy olyan lány, mint Shaw és egy olyan fiú, mint Rule hogy tudnak együtt maradni anélkül, hogy tönkretennék szerelmüket, vagy ami még rosszabb… egymást.

Azt mondják a nők a rosszfiúkat szeretik. Ez ugyan így szerintem nem jelenthető ki, ráadásul a nők legtöbbje egy kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó férfi mellet fog megállapodni felnőttként, de azért valljuk be őszintén, hogy mindenki legalább kacérkodott a gondolattal, hogy milyen lehet egy igaz rossz fiúval járni. Éppen ezért, rengeteg romantikus könyv férfi főszereplője lesz kikiáltva, mint rossz fiú. Sajnos azonban a legtöbbjük nem az, csak annak akarja beállítni az író, ami a legtöbb esetben nem sikerül. Nem is emlékszem mikor olvastam utoljára olyan könyvet, ahol a borítón feltüntetett "rossz fiú" tényleg az lett volna és nem csak egy jó reklámfogás, hogy minél több nő vegye meg az adott könyvet. Ezekből okulva már eleve úgy állok ezekhez a könyvekhez, hogy ne csalódjak.


Ennek köszönhetően viszont még nagyobb volt a meglepetésem, hogy ebben a könyvben Rule Archer majdnem tökéletes rosszfiú volt. Egy igazi lázadó fenegyerek, piercingekkel, tetkókkal és hetente más színű festett tüsi hajjal, aki magasról tesz arra, hogy mások mit gondolnak róla és ha valaki megpróbál neki megszabni valamit, akkor ő tökéletesen az ellentétét fogja csinálni. A maga útját járja és erről az útról senki sem térítheti le. Éppen ez a magabiztos és erős személyisége ragadja meg Shaw Landont már az első pillanatban, mikor 13 évesen találkoznak, hála Rule ikertestvérének, Remynek, aki elhatározza, hogy megmenti a zárkózott, félénk és a szüleinek megfelelni vágyó kislányt. Legfőképp saját magától. Az Archer család azonnal befogadja, így ők válnak Shaw szerető családjává, az igaz helyett. Ő pedig ezt úgy hálálja meg, hogy Remy váratlan és tragikus halála után próbálja egyben tartani a családot, ezért a vonakodó Rulet minden vasárnap elrángatja egy kínos családi reggelire, így kénytelen minden reggel végignézni, ahogy más-más nő mászik ki szerelmének az ágyából. Persze Rulenak fogalma sincs mit érez iránta Shaw, ő még mindig Remy barátnőjeként tekint rá, holott igazából sosem volt az. Úgy tűnik ez nem is fog változni, egészen a lány 20. szülinapjáig, amikor is Rule hazaviszi  a kelleténél kicsit többet ivott lányt, majd a végén az először csak csóknak indult ajándékból egy szenvedélyes éjszaka nem lett. Ezt követően mind a kettejüknek szembe kell nézni a valósággal és azzal a ténnyel, hogy az élet nem fair, és, hogy ami a filmekben megtörténhet, az a valóságban nem feltétlen működik. Lehet, hogy az ellentétek nem is annyira vonzzák egymást?
"Úgy tűnik, az ellentétek nemcsak vonzzák, hanem felgyújtják egymást és porig égetik az egész várost."
A történet nem akar elszakadni a valóság talajáról és egy cukormázas szerelmi történetet teremteni, ahol a szerelem ereje mindent legyőz. Hihető és élethű karakterekkel dolgozik, akiknek meg kell küzdeniük az élet valós problémáival és tanulniuk kell a hibáikból, mert egy kapcsolatért meg kell dolgozni, főleg, ha két ennyire ellentétes karakterről van szó. Habár a könyv előrehaladtával és a szereplők megismerésével, kiderül, hogy nem egy egyszerű jókislány-rosszfiú párosról van szó, hisz mind a ketten sokkal árnyaltabb és mélyebb érzelmekkel teli karakterek. Mind a ketten tanulnak a másiktól, alkalmazkodnak, így egy szépen ívelt karakterfejlődésnek lehetünk tanúi, ahol Shaw megtanulja, hogy nem kell mindenkinek megfelelnie, ahhoz, hogy boldog legyen, Rule pedig megérti, hogy nem lehet mindig minden ellen harcolni, mert néha jó, ha az embereket közel engedi magához. A köztük kialakuló szerelmi szál is gyönyörűen és hihetően van ábrázolva, és imádtam benne, hogy habár alkalmazkodtak egymáshoz, de mégse veszítették el az egyéniségüket a kapcsolatuk során. Rule nem lett papucs, sőt mikor megpróbált az lenni, Shaw kikérte magának, hisz ő annak a makacs és önfejű pasinak szerette Rulet, amilyen valójában volt. Shawt is nagyon
bírtam, egy igazi kedvelhető főhősnő, akinek ugyan vannak problémái, de elismerésre méltóan kitartó és erős, ráadásul nem viselkedett buta liba módjára se.

Nem csak a két főszereplő, hanem a mellékszereplők is árnyaltak és kidolgozottak lettek. Persze nem mindenki, és még rengeteg mindent nem tudtunk meg róluk, de ezért vannak a következő részek, így eléggé felcsigázott ez a rész a  folytatásra is. Továbbá a könyvben nem csak a romantika a hangsúlyos, több problémával is foglalkozik. Elsősorban egy családtag elvesztésének feldolgozásával, hogy hogyan reagálnak a túlélők a veszteségre. Őszintén szólva legszívesebben kikapartam volna Rule anyukájának a szemét. Hogy lehet így viselkedni a saját gyerekeddel?! Főleg, hogy az egyiket már elveszítette! Rome-ot is megkedveltem, aki ugyan nagyon zűrösnek tűnik, de mindent megtesz a családjáért, és kifejezetten tetszett, hogy előhozta Rule kisfiúsabb oldalát is. Aztán ott volt még a bántalmazás felvetése is, valamint remekül bemutatja a könyv, hogyan teheti tönkre az életünket az a rengeteg elvárás, aminek megpróbálunk megfelelni.
 – Itt a szívem, Shaw. A kezedbe adom, és ígérem, te leszel az első és utolsó ember, aki birtokolja. Bánj vele óvatosan, mert törékenyebb, mint hittem, és nem fogom visszavenni. Nem tudok eleget a szerelemről ahhoz, hogy biztosan tudjam, hogy érzek irántad, de azt tudom, hogy mostantól kezdve kizárólag te létezel számomra. Csak azt ígérhetem, hogy figyelmes leszek és nem taszítalak el magamtól többé. Nélküled is van élet, de ha választani lehet, veled akarom leélni, és esküszöm, nem menekülök el, ha erőfeszítésbe kerül. Shaw, többé nem félek attól, hogy együtt legyünk.
Értékeltem, hogy a konfliktusok a könyvben nem csak a már jól megszokott szeret-nem-szeret huzavona miatt alakultak ki, hanem az élet valós problémái is közbeszóltak.És a hab a tortán: a tetkók! Érdekes volt, hogy Rule egy tetováló művész és ezáltal ennyire előtérbe kerültek a tetoválások. Persze nem állítom, hogy ez egy tökéletes alkotás, hisz több klisét is felvonultat, de mégis élveztem az olvasást és elérte, hogy nem is érdekeltek  ezek a kisebb hibái.
"Rule-t szeretni sosem volt könnyű, mindig is nehéz és fájdalmas volt és évekig tartott, mire kifizetődött, de soha nem döntöttem úgy, hogy nem éri meg."
Összességében imádtam a könyvet és maximálisan elégedett vagyok, hogy ezzel a könyvvel nyitottam az új évet. Remélem a közeljövőben már olvashatom is a következő részét, ami a Jet címet kapta és, gondolom kitaláltátok, hogy Jetről fog szólni. Ő is nagyon felcsigázott, így már alig várom. És ajánlanom minden nőnek, mert képtelenség nem odalenni ezért a párosért:)

  5*/5
Borító: 4/5 - nem rossz, de én egyáltalán nem ilyennek képzeltem Rulet
Karakterek: 5*/5
Történet: 5/5
Kedvenc szereplők: Rule, Shaw, Rome

Kiadó: Ulpius-ház
Oldalszám: 364.o.
Kiadás éve: 2013
Eredeti cím:Rule

Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In facebook hírek

Kövess facebookon is! - Update

https://www.facebook.com/pages/Three-Points-of-View/433764506752770?ref=hlElérkeztünk mi is a blogolás azon szakaszához, mikor úgy éreztük, hogy szüksége van a blognak egy facebook oldalra is. Először nem nagyon akartuk, hogy fent legyen, de aztán újabb és újabb érvek szóltak az újítás mellett, így végül beadva a derekunk, elkészült. Legfőbb oka, hogy rengeteg információ szállingózik be hozzánk, amit szeretnénk veletek megosztani, de külön bejegyzést meg nem tesznek ki, ezért nem is tettük őket közzé, vagy csak késve, több hírt összegyűjtve. Ennek az elkerülése végett lyukadtunk ki a facebooknál, ráadásul mivel nagyon sokan vagytok fent az oldalon, a blog nyomon követése is egyszerűbb és könnyebb lesz számotokra. 
Követni a facebook oldalunkat a jobboldalon lévő facebook iconra kattintva tudjátok. 

Reméljük ezzel több és érdekesebb információval szolgálhatunk számotokra a közeljövőben mind a könyvek, mind pedig a filmek világáról.


Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In 4 pont A halál szépséges szolgálólányai isten(ek)/istennő(k) Maxim kiadó orgyilkos Robin LaFevers romantikus történelmi történelmi romantikus YA

Robin LaFevers - Gyilkos kegyelem

A halál szépséges szolgálólányai #1

A késő tizenötödik században Mortain, a halál istene, kiválasztja a fiatal Ismae-t, hogy legyen a szolgálója és orgyilkosa. Egy távoli szigeten álló kolostorban a többi hozzá hasonló lánnyal együtt megtanulja a ravasz hadviselés és nőies művészetek minden fortélyát, így semmi nem akadályozhatja abban, hogy teljesítse küldetését, és végrehajtsa a halál istenének parancsait.
A kolostor a válsággal küzdő bretagne-i udvarba rendeli a lányt, ahol a gyanakvó nemes, Gavriel Duval szeretőjének szerepét kell eljátszania. Ismae-nek itt meg kell tapasztalnia, hogy nincs felkészülve nemcsak az intrikák és árulások játszmáira, hanem a szívét fenyegető új érzelmekre sem. Képes lesz elhárítani a hercegségre leselkedő veszélyt? Fel tudja deríteni az árulónak hitt Duval valódi szándékait? Mert hogyan tölthetné ki a Halál bosszúját egy olyan emberen, aki – bármennyire küzdött ellene – meghódította a szívét?

Ezt a könyvet is még tavaly olvastam a szünetben Zsinának hála, aki volt olyan édes és kölcsön adta, hogy elolvassam. A könyvre még angolul felfigyeltem a borítójának hála, így természetesen nagyon örültem, mikor a Maxim kiadó bejelentette, hogy nem csak kiadja magyarul, de még az eredeti borítót is megtarthatja a könyv.


Elöljáróban el kell mondanom, hogy - ezt már párszor hangoztattam - imádom a mitológiát, főleg, ha olyannal találkozok szembe egy könyvben, amiről még nem is, vagy csak keveset hallottam. Ehhez már csak hab a tortán, mikor mindez egy történelmi regénybe van ágyazva. És ami feltette az i-re a pontot, az a főhősnő hivatása volt, mert nem ám egy egyszerű kis parasztlánykáról olvashattam, hanem egy orgyilkosról, ami szintén nagyon melengette a szívem. (Szerintem van egy radarom, ami rögtön beindul, ha orgyilkosokról van szó, és addig nem is hagy békén, még el nem olvasom a könyvet:) Tehát elmondható, hogy minden adott volt, hogy egy újabb kedvencet avathassak, de sajnos ez nem történt meg.

Nem volt ez rossz könyv, a fogalmazása és a történetvezetése is olvasmányos volt, valamint a mitológiai és a történelmi elemeket is jól és kidolgozottan használta az írónő, de mégse sikerült megvennie magának. Hogy miért? Az érzelmek hiánya miatt. Egyszerűen nem éreztem semmit olvasás közben, hiába volt izgalmas a cselekmény, hiába volt benne politikai összeesküvés, amit általában szeretek, valamint hiába volt benne egy szerelmi kapcsolat kibontakozása, de nem jöttek át azok az érzelmek, amiket a szavak próbáltak közvetíteni felém. Nem volt képes magába szippantani, hogy én is átéljem az eseményeket Ismaevel együtt, hanem végig kívülállóként, objektíven követtem az cselekményeket.
"Az emberek azt látják és hallják amit látni és hallani akarnak."
A szereplőkkel is ez volt a helyzet, mert habár nem kétsíkúak, és hibáikkal együtt kedvelhetőek voltak, de különösebben egyikük se tett rám mély benyomást, kivéve Sybellát, de sajnos ő meg olyan keveset szerepelt, hogy ez az érzés is hamar elillant. Ugyebár említettem a politikai játszadozást, amit én kifejezetten imádok egy könyvben, de itt elég kiszámítható és csavaroktól mentes lett. Az áruló személye olyannyira egyértelmű volt és szinte kiszúrta Ismae szemét, hogy amikor még a 300. oldalon se jött rá főszereplőnk, kezdtem kételkedni abban az oly nagyon hangoztatott eszességében. Mert bár nem volt ostoba, de kiemelkedően okos se, ráadásul hiába lett hangoztatva, hogy ő milyen halálos, meg félelmetes orgyilkos, sajnos erről nem tudott meggyőzni. pedig vártam volna valamit, ha már orgyilkos, de a végére úgy éreztem, hogy ez nem sokat tett a cselekményhez hozzá. Duval is habár erős, okos és vicces karakter volt, aki elvitte a hátán a történetet, de sajnos ő sem volt képes mély benyomást tenni rám.

Ami viszont nagyon tetszett az az egész szolgálólányos, Szent Mortain-es háttértörténet, ami igazi újdonság volt a mostanában kiadott YA könyvek tengerében. Tetszett Ismae képessége is, ahogyan megnyilvánul a halálhoz való viszonya. Az csak ráadás volt, mikor a könyv végén meg is jelent Mortain, aminek következtében sokkal közelebb került az olvasóhoz maga a vallás is.

Plusz pont még a végéért, mivel nem lett túl nyálas és hihetetlen, szerintem így lett tökéletes, hisz Ismae még fiatal (bár az akkori szemlélet szerint nem) és sok mindent meg kell még értenie és tapasztalnia az életben.
"– Amikor csak készen állsz rá, vagy ha sosem következik be ez a pillanat, azt akarom, hogy tudd: szívem a tiéd, míg a Halál el nem választ minket, bármit jelentsen is ez, ha az ember a Halál szolgálóleányának udvarol."
Összességében véve tetszett a történet és a világ, főleg, hogy hitelesen (mármint, ahogy én azt meg tudtam állapítani az eddigi ismereteim alapján:) adta vissza a 15. századi Bretagne helyzetét. A misztikus szál is nagyon jó ötlet volt, ráadásul nagyon kíváncsi vagyok a következő kötetre, ami Sybella-ről szól.

4/5
Borító: 5/5
Karakterek: 4/5
Történet: 4/5
Kedvenc szereplők: Sybella

Kiadó: Maxim (Dream válogatás)
Oldalszám: 488.o.
Kiadás éve: 2013
Eredeti cím: Grave Mercy



Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In dráma film krimi2 Sherlock TV sorozat

Sherlock is Back - Sherlock 03×1 (The Empty Hearse: Az üres halottaskocsi)

Legelőször is muszáj ezt kiadnom magamból:

Igen! Végre! Már komoly elvonási tüneteim voltak Sherlock nélkül, de végre újra a képernyőkön van, immáron a 3. évadban. Most ha azt mondom, hogy imádtam, szerintem semmit nem mondok. Kétszer néztem meg egymás után a részt és még utána se voltam képes lenyugodni. Fantasztikus volt. Eleve fanatikus rajongója vagyok a sorozatnak, na de ez az első rész, valami eszméletlen jóra sikerült. 

Előző évadokra spoileres lehet!:
Ugyebár az első évad végén mindenki azt hiszi, hogy Sherlock meghalt, de persze ez nem igaz, csak újfent a zsenialitását tükrözve eljátssza az öngyilkosságát. Azóta 2 év telt el, mialatt ő Európa szerte számolta fel Moriarty hálózatát Mycroft segítségével. De most ideje, hogy újra visszatérjen Londonba, mert terrortámadás fenyegeti. A tartalmára röviden talán ennyit, mert nem akarok semmit lelőni.
Spoiler vége!
Imádtam minden mozzanatát, de persze legfőképp Sherlockot. Benedict Cumberbatch remekül alakítja Sherlock karakterét és a forgatókönyvírók is zseniálisak, mert elképesztően jó párbeszédeket adnak a szájába. Annyira jól visszaadja, hogy Sherlock mennyire nem úgy gondolkozik, mint egy átlagember, és, hogy a "földi halandók" mennyire nem képesek ezzel lépést tartani. Kivéve talán Johnt, aki remekül kiegészíti. 
A kedvenc jelenetem az volt, mikor Sherlock beállított Johnhoz, hogy életben van. Csak hát nem éppen úgy reagált erre, mint azt várta:) Nagyon szeretem még Mycroft és Sherlock közös jeleneteit is, főleg mikor vetélkednek egymással. Valami óriási! Az is tetszett, hogy bár egy csomó teória felmerült, arról, hogy hogyan élte túl a zuhanást, de a végén nem derül ki, hogy valamelyik igaz-e, így ez a rejtély megmarad, amit én nem bánok.
Maga a nyomozás is jó volt, az események pörögtek, ami már eléggé megszokott Sherlocknál. Imádom a zenéjét is a sorozatnak, mert nagyon jó hangulatot teremt a filmhez.


Egyszóval imádtam ezt a részt, és alig várom a következőt, ugyanakkor már most ki vagyok akadva, hogy csak 3 részes az évad. Ne legyen vége! A sorozatot pedig mindenkinek csak ajánlani tudom. 

U.i.: Elnézést a kicsit érzelmes és fanatikus értékelésért, de nem tudtam ennél "objektívebbe" írni róla.:)

Eredeti cím: Sherlock
Magyar cím: Sherlock
Megjelenés éve: 2013
Műfaj: dráma, krimi
Epizódok szám: évadonként 3
Főszereplők: Benedict Cumberbatch (Sherlock Holmes), martin Freeman (John Watson), Una Stubbs (Mrs. Hudson)


Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments