Szolgálati közlemény - 1,5 hetes szünet

Az elkövetkező kb 1,5 hétre ne várjatok posztokat, ugyanis VOLT-ra megyek. Addig is kellemes nyarat és majd a pótlásokkal is érkezem július 2. hetében.

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

"Waiting On" Wednesday #34 - Pánik

Hogy miről van szó? Ez egy várható megjelenés szerű rovat, amit Jill indított el. Egy általad várt könyvet kell bemutatni, majd a bejegyzést linkelni Jill aktuális blogbejegyzésénél. (Megsúgom, hogy érdemes felkeresni a blogját, mert hétről-hétre rengeteg friss megjelenésről szerezhettek itt tudomást.)

Lauren Oliver már a magyar olvasók számára is ismert lehet, hisz a Delírium-trilógia megjelent magyarul is hála a Ciceró kiadónak. A nagy népszerűségnek köszönhetően pedig a Pánik című könyve is elérhetővé válik kis hazánkban. Sajnálom, hogy nem az eredeti borítót kapjuk, az sokkal jobban tetszett és magára a könyvre is kíváncsi vagyok, mert kapott már hideget, meleget is.

Várható megjelenés: 2014. augusztus

Kiadja: Ciceró kiadó

Műfaj: YA

Lauren Oliver - Pánik

Heather soha nem gondolta volna, hogy részt fog venni a Pánikban, a legendás versenyben, a végzős gimnazisták megmérettetéseiben, amelynek rendkívüli tétje van – mindenekfelett a busás nyeremény. Soha nem képzelte magát bátornak, sőt azt sem gondolta, hogy valaha küzdeni fog vagy kiáll magáért. Amikor azonban talál valamit, és valakit, akiért küzdhet, rájön, hogy bátrabb, mint hitte volna.
Dodge viszont soha nem félt a Pániktól. Mélységes titka rendkívüli hajtóerő, és biztos benne, hogy a győzelmet is garantálja neki. Azt azonban nem tudja, hogy mások is őriznek titkokat. Mindenkinek oka van játszani.
Heather és Dodge számára a játék új szövetségeket, váratlan felfedezéseket hoz, és mindkettőjüket megismerteti az első szerelemmel. Ráébreszti őket, hogy néha azokra a dolgokra van a legnagyobb szükségünk, amelyektől a legjobban félünk.

És a végére egy rövid videó, ahol sz írónő beszél a könyvéről:

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

4 Comments

Susan Ee - World After (Túlélők világa)

Penryn & the End of Days #2

In this sequel to the bestselling fantasy thriller, Angelfall, the survivors of the angel apocalypse begin to scrape back together what's left of the modern world.
When a group of people capture Penryn's sister Paige, thinking she's a monster, the situation ends in a massacre. Paige disappears. Humans are terrified. Mom is heartbroken.
Penryn drives through the streets of San Francisco looking for Paige. Why are the streets so empty? Where is everybody? Her search leads her into the heart of the angels' secret plans where she catches a glimpse of their motivations, and learns the horrifying extent to which the angels are willing to go.
Meanwhile, Raffe hunts for his wings. Without them, he can't rejoin the angels, can't take his rightful place as one of their leaders. When faced with recapturing his wings or helping Penryn survive, which will he choose?

********

Egyszerűen még mindig fantasztikus ez a sorozat és le a kalappal az írónő előtt. Susan Ee mindenképp kimagasló helyen van az év felfedezettjei listámon.

"Stay with me,” says a familiar masculine whisper from above my head. Even over the yelling of the mob and the roaring of the waves, something unfurls in my chest at the sound of that voice.
I look up to say something but he puts his finger to my lips and whispers, “Don’t talk. You’ll just spoil my fantasy of rescuing an innocent damsel in distress as soon as you open your mouth.”

A történet ott folytatódik, ahol az első rész véget ért, azaz mindenki azt hiszi, hogy Penryn halott és főhőseink elváltak egymástól. Bevallom az elején kicsit megijedtem, hogy most mi lesz Raffe nélkül, nagyon hiányzott, de ez nem vett el a történet élvezhetőségéből. Sőt még így is végig jelen van a történet folyamán, hisz Pooky Bearnek (Raffe kardja) köszönhetően kicsit megismerhetjük az angyal múltját. Nagyon bejött a kard "személyisége", de ennek ellenére még mindig nem értem, hogy miért voltak oda érte egyesek annyira, mert én ehhez túl keveset kaptam belőle.

Kezdetben kicsit lassabban indult be, mint az első rész, inkább az információszerzés és annak megemésztését helyezte előtérbe az írónő, de nem kellett sokat várni és ismét teljesen felpörögtek az események. Ha lehet ebben a részben még sötétebb és félelmetesebb hangulatot teremtett az írónő, mind a locustok/skorpióangyalok, mind az angyalok hátborzongatóak voltak, de mégis ami a legfélelmetesebbé tette az egészet, hogy az angyalokat nem is érdeklik az emberek, csupán patkányokként bánnak velük, akik véletlenül az apokalipszis útjába kerültek.

Maga a háttértörténet is bonyolódik, sok kérdésemre választ kaptam, de még több új született. A romantika, ha lehet még kevesebb volt ebben a részben, mint az elsőben, de az a pár jelenet Raffe és Penryn között nagyon tetszett. Hihetetlenül élvezem a közös jeleneteiket és a civakodásaikat. A harcjelenetek is nagyon izgalmasak voltak, a vége pedig most is nagyon "látványosra" sikerült, olyan érzésem volt végig, mintha egy filmet néznék, annyira részletesen és olvasmányosan írta meg az írónő a jeleneteket.

Amit viszont egy kicsit hiányoltam, hogy néhány újabb angyalt részletesen megismerhessek. Örülnék, ha még néhány kapna saját személyiséget Urielen és Belielen kívül. Nem azt mondom, hogy feltétlen Raffe oldalán kell hogy álljanak, de élvezném, ha rajta kívül más angyalt is megismerhetnék. Már az is jó lett volna, ha az első részben feltűnt fehér angyal (nem emlékszem, hogy hívják...) feltűnik ismét egy rövid időre.

Ha már a szereplőknél tartunk, Dee-Dumnak valami fergeteges poénjaik vannak és sokat mosolyogtam, mikor ezek ketten "mély" eszmefuttatásba kezdtek. Valamint, lehet ezt csak én képzelem be, de mindig furcsa érzésem van tőlük, mintha valami nagy dolgot rejtegetnének. Bár az is lehet csak én szeretném, hogy így legyen =.= Aztán ott van még Penryn anyja...hát ez a nő bármelyik horrorfilm teremtményét lepipálja. És az a legfurcsább, hogy igazából nem tudom, hogy tudta elérni az írónő, hogy ennyire para szereplő legyen...lehet azzal, hogy soha nem tudjuk meg, hogy igazából mennyire őrült, vagy hogyan tud mindig életben maradni egyedül is. Mint például, amit az Alcatrazban csinált. Végül pedig ott van Paige, aki kinőtte a cuki kislány szerepet rendesen. Szegényt úgy sajnáltam néhány jelenetben, máskor meg a hideg rázott tőle, de annak örülök, hogy megoldódott a kapcsolata Penrynnel...már amennyire ez lehetséges.

“We’re mortal enemies and I should be trying to kill you and everyone like you.”
He leans over, touches the tip of his forehead to mine, and closes his eyes. “Yes.” His gentle breath caresses my lips as he says the word.

Enyhe spoiler!
Egy nagy kérdésem van, a rengeteg egyéb mellett Gabriel tényleg meghalt? Mármint a többi angyal is felébredt a lövöldözés után és ugye őt is elvileg lelőtték. Ráadásul ő még erősebb is volt náluk, hisz egy arkangyal, aki Hírvivő lett, vagyis biztos nem gyengusz...na mindegy majd megtudom,ha végre kijön a többi rész is.
Spoiler vége!

Összességében elképesztően élveztem olvasni ezt a részt is és tényleg csak ajánlani tudom a sorozatot. Bár így utólag már okosan elmondhatom, hogy lehet érdemes lenne megvárni még kijön az összes rész, hogy ne szenvedjetek annyira, mint én :D A 3. rész 2015-re várható és még sajnos címe sincs. Olyan messze van!

  5*/5

Borító: 5*/5 - ez még jobban tetszik, mint az első részé

Karakterek: 5/5

Történet: 5*/5

Kedvenc szereplők: Penryn, Raffe

Kiadó: Skyscape

Oldalszám: 384.o.

Kiadás éve: 2013

Műfaj: YA, poszt-apokaliptikus, fantasy

Goodreads-es átlag: 4.30

Molyos átlag: 95%

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

Susan Ee: Angelfall - Angyalok bukása

Penryn & the End of Days #1

Hat hete már, hogy az apokalipszis angyalai alászálltak, és elpusztították a modern világot. Nappal az utcai bandáké a hatalom, de az éjszakákat a rettegés és a babona uralja. Mikor az angyalsereg harcosai tovaszállva magukkal ragadnak egy gyámoltalan kislányt, annak tizenhét éves nővére, Penryn bármit megtenne, hogy visszaszerezze a húgát.
Bármit. Ha kell, akár arra is hajlandó, hogy alkut kössön egy ellenséges angyallal.

Raffe félelmetes harcos, de most legyőzötten, szárnyaitól megfosztva, haldokolva hever a földön. Korszakokon átívelő háborúkban vívott győztes csatákat, most pedig egy éhezéstől legyengült tinilány kell, hogy megmentse az életét.
Miközben átvágnak a sötétségbe és káoszba merült Észak-Kalifornián, csak egymásra támaszkodhatnak a túlélés érdekében. Kénytelenek együtt megtenni az utat, hogy eljussanak San Franciscóba, az angyalok erődítményébe, ahol a lány mindent kockára tesz, hogy megmentse a húgát, az angyal pedig kénytelen legnagyobb ellenségeinek könyörületességére bízni magát, hogy újra ép és egész lehessen.

******

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nálam, nagy ritkán, van egy érzés olvasás közben, mikor úgy érzem, mintha az író nekem írta volna a könyvet. Mikor annyira minden az én ízlésemnek megfelelően történik a könyvben, mikor úgy érzem, hogy minden összeáll, és engem az égvilágon semmi nem érdekel (még a könyv hibái sem), míg ki nem olvasom a könyvet, mikor szinte fizikai fájdalmat okoz letenni. Na ez is egy ilyen könyv. Persze valószínűleg jó időben és hangulatban is talált meg, de annyira magával ragadott az írónő világa, hogy nem kerestem hibákat, nem gondolkoztam, csak olvastam. 

Tényleg úgy éreztem, hogy minden a helyén van: a nem túl egyedi, már sokszor látott apokaliptikus, de mégis remekül kidolgozott világ, az egyedi, valódi személyiséggel bíró karakterek, pörgős és izgalmas cselekmény, a történéseknek megfelelő érzelmek, olvasmányos filmszerűen leíró stílus, belevaló, badass főszereplő és rengeteg akciójelenet.

Nem éreztem abszurdnak, hogy egy 17 éves lány ilyen felnőtteket meghazudtoló bátorsággal és erővel néz szembe akármilyen ellenséggel, aki bántani merészeli a húgát, mivel már a támadás előtt is felnőttként kellett viselkednie, az őrült anyja és a mozgássérült húga mellett. Hihetetlenül okos, talpraesett és bátor, de ugyanakkor nagyon makacs és sokszor előbb nyitja ki a száját, mint mielőtt végiggondolná. Vagyis nem tökéletes, egy valós személyiséggel bíró karakter, így az olvasó is nagyon könnyen meg tudja szeretni és utána pedig izgulhat érte. És izgulhat is rendesen, ugyanis hihetetlen sebességgel pörögnek az események már az első oldaltól kezdve, nincs időd unatkozni. Nagyon szerettem még az elképesztő ragaszkodását a húgához, valamint a talpraesettségét és a pimaszságát is.

 – Jól vagy? – Hülye kérdés, mert nem sok mindent tudnék tenni érte, ha nem lenne jól, de mégis kibukik belőlem.
Felhorkan.
– Attól eltekintve, hogy valaki egy sziklát vágott hozzám, igen, életben maradok.
– Sajnálom. – Tényleg borzasztóan érzem magam miatta, de mit kell ezen ennyit vergődni.
– Legközelebb, ha valami bajod van velem, nagyra értékelném, ha előbb megpróbálnád szóban elrendezni, és nem rögtön kövekkel kezdenél hajigálni.

Az angyalok körül még sok a homály, de ez csak érdekesebbé teszi a történetet, mindenesetre, amik kiderülnek róluk az bizakodásra  ad okot. Az apró, egyedi újdonságok is nagyon tetszettek, amik amellett, hogy teljesen logikusak és bizonyítják, hogy az író használja a józan eszét írás közben, sokkal hihetőbbé teszi az egész apokalipszist. És ezt nem csak az angyalokra értem, rengeteg apró részlet, elejtett megjegyzés teszi valószerűvé a történetet, amitől végig olyan érzésem volt, mintha velünk is megtörténhetne mindez. Ami, őszintén szólva eléggé hátborzongató. Továbbá nagyon jól érzékeltette az írónő a világ megváltozását és az ezzel együtt szükségszerűen történő értékek árértékelődését is. 

A hangulatteremtésben is mester az írónő, többször éreztem, hogy én is együtt izgulok, dühöngök vagy félek Penrynnel ebben az új, ismeretlen világban. Néhány elejtett megjegyzéssel fantasztikusan tudta érzékeltetni az írónő, hogy mennyire megváltozott minden, hogy az értékek átrendeződtek és az emberek hogyan reagálnak vészhelyzetben. Az információadagolás is pont jó volt, annyit tudunk amennyi feltétlen szükséges és Penrynnel együtt fedezhetjük fel ezt az új világot.

A szerelmi szál szinte el is hanyagolható, de az a kevés, amit kapunk nagyon szépen lett felépítve, nem instant love jelleggel történt, ami a YA könyvekre jellemző és, amit  legjobban értékeltem, hogy nem vette át a főszál szerepét, csak megédesítette egy kicsit a cselekményt. Raffe Kinek az agyszüleménye volt ezt lefordítani Raffi-ra?! Komolyan, mint egy pudli... is elképesztően jó karakter, titokzatos, erős, és annyira arrogáns:) De mégis úgy éreztem, hogy néha sokkal emberibb volt, mint az emberek. A főszereplőink párbeszédeit pedig kifejezetten élveztem, főleg mikor veszekedtek.

– Tényleg arkangyal vagy? – kérdem suttogva.
Öntelten elvigyorodik.
– Le vagy nyűgözve?
– Nem – hazudom. – Csak panaszt szeretnék benyújtani a beosztottaid ellen.
– Fordulj az ügyfélszolgálathoz!

Persze nem azt mondom, hogy nem voltak benne hibák, egyszerűen csak az írónő elérte nálam, hogy ne törődjek velük. A vége pedig kifejezetten WTF?! érzést keltett bennem, úgyhogy már olvasom is a 2. részt.

Elképesztően jó film lehetne ebből a könyvből...és talán ez meg is fog valósulni, hisz megvették a jogokat. Persze ez még nem garancia, hisz jóval többször veszik meg egy könyv jogait, mint amennyiszer ténylegesen is mozivászonra kerül. De azért reménykedek benne.

Összességében újabb kedvenc könyvvel gazdagodtam és mindenképp elérte az írónő, hogy felfigyeljek az írásaira. A könyvet pedig ajánlom az összes olyan olvasónak, aki szereti az akciódús, pörgős, poszt-apokaliptikus cselekményt belevaló főhős elbeszélésével bemutatva.

Külföldi borítók:
Nagyon sok országban vették át ugyanazt az amerikai borítót mint mi, ami mellesleg meseszép, de van pár ország, ahol más a borító, így azokat szeretném most megmutatni.

olasz

német

koreai

kína

orosz

török

  5*/5

Borító: 5/5

Karakterek: 5/5

Történet: 5*/5

Kedvenc szereplők: Penryn, Raffe

Kiadó: Könyvmolyképző (Vörös pöttyös)

Oldalszám: 342.o.

Kiadás éve: 2013

Műfaj: YA, poszt-apokaliptikus, fantasy

Fordító: AncsaT

Eredeti cím: Angelfall

Goodreads-es átlag: 4.23

Molyos átlag: 92%

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

2 Comments

Filmmustra: Így neveld a sárkányodat 2.

Már hónapok óta nem voltam moziban erre most egy héten belül kétszer is meglátogattam, először a Demóna miatt, most pedig az Így neveld a sárkányodat 2 került terítékre. Elöljáróban el kell mondanom, hogy imádtam az első részt, így nem kis elvárásokkal ültem be a moziba. Szerencsére nem kellett rossz érzésekkel távoznom.

A történet röviden:

5 év telt el az első rész óta, azóta Hablaty 20 éves lett és a sárkányokkal kapcsolatos gondok helyett olyan fontos kérdésekkel kell szembenéznie, mint a törzsfővé válás és a felelősségvállalás a falu lakói iránt. De Hablaty úgy érzi nem áll még erre készen, ráadásul nem is nagyon aggódik, hisz az apja még itt van. Ezért ehelyett a világot járja Fogatlan hátán és új helyeket fedez fel, egészen addig még valami olyasmit nem talál, amire nem is mert volna számítani. Ezután veszi kezdetét az újabb kalandja, ahol egyrészt a barátai segítségével nem csak a falu lakóit, de a sárkányokat is meg kell mentenie, másrészt pedig rátalál önmagára és az útra, amit követni akar.

Az első gondolatom a film után, az volt, hogy OMG, de hihetetlenül édes volt! Tele volt aranyos elemekkel, jelenetekkel és elsősorban Fogatlannal, aki még mindig le tud venni a lábamról egyetlen nézéssel. Nem kopott semmit a varázsa az első rész óta. De nem ez a legfőbb oka annak, hogy annyira oda vagyok ezért a meséért, - ez igaz az első részre is - hanem a tény, hogy ez a film jóval több egy egyszerű gyerekmesénél. Annyi mindent bele tudtak sűríteni a készítők a filmbe anélkül, hogy ez a történet rovására ment volna, hogy teljesen elképedtem. Több komoly téma is szembeköszönt velem a két óra alatt, kezdve a felnőtté válás nehézségeitől, a felelősségvállaláson át egészen a béke vs harc örök kérdésig. És ezeket az elemeket nem csak feldobták, mint egyes filmekben, hanem körbe is járták, jó és rossz oldaláról megközelítve, érvekkel alátámasztva, végül pedig tanulságot levonva. És ez az ami egy mese lényege - szerintem - hogy tanítja a nézőket, akik első sorban gyerekek, az élet általános dolgairól.

Még az első részben főleg a barátság volt a középpontban, addig itt a család került előtérbe. A szereplők kidolgozottak voltak, hibákkal és jó tulajdonságokkal együtt, így nagyon könnyű volt őket megkedvelni. Külön kiemelném Hablaty nagyszerű karakterfejlődését, ami még közelebb hozta őt a nézőkhöz. Nem csak aranyos, de komoly és megható jelenetek is voltak a filmben, volt egy rész, ahol egészen elérzékenyültem. (Nem akarok spoilerezni:) De természetesen a humor is jelen volt, többször is hangosan felnevettem, és az első részből már ismert és megkedvelt szarkasztikus narrációi is jelen volt Hablaty részéről.

A látványvilág is rendben volt, hihetetlenül szép tájképekkel kedveskedtek a készítők a nézőknek, - a repülések varázslatosak voltak - de mégis amit kiemelnék az a szereplők kinézete. Az Öt legenda után valószínűleg a rajzolók is rájöttek arra, hogy egy mesében is lehet helyes a főszereplő, amiért a lányok odáig lehetnek, így külön gondot fordítottak Hablaty kinézetére. Persze nem csak ő, de a többi szereplő is változott, csak Hablaty a legkiemelkedőbb. És nem mintha nekem a régi kinézetükkel bajom lett volna.

Ami viszont egy kicsit szúrta a szemem, az a főgonosz volt, valamint az egész csata, amire szerintem fordíthattak volna egy kicsit több időt és nagyobb figyelmet is. Nekem a vezér csak lógott a levegőben,  több háttérinfót, kidolgozottabb karaktert vártam volna.

Összességében IMÁDTAM! igen, ilyen nagy betűkkel:) ezt a részt is, és már most alig várom a 3. részt. (Ha jól vagyok informálva akkor lesz és elvileg 2016-ban nézhetjük majd meg.) Addig pedig mindenkinek ajánlom, hogy nézze meg, mert elképesztő élményt hagyna ki. Valószínűleg én is újranézem még párszor.

Eredeti cím: How to Train Your Dragon 2
Magyar cím: Így neveld a sárkányodat 2

Stílus: animáció, fantasy, dráma
Nemzet: amerikai

Megjelenés ideje: 2014
Rendező: Dean Deblois

Főszereplők: Jay Baruchel (Hablaty), Gerald Butler (Pléhpofa), America Ferrera (Astrid), Jonah Hill (Takonypóc), Cate Blanchett (Valka)

Előzetes 

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

2 Comments

Jennifer Probst - Trükkös házasság

Milliárdosfeleségek #2

Alexa és Nick szerencsésen egymásra találtak, ám ez egyáltalán nem könnyíti meg két barátjuk, az Amerikába elszármazott olasz Michael Conte és Alexa gyermekkori barátnője, Maggie Ryan helyzetét, akiknek igencsak hasonló nehézségekkel kell megküzdeniük.
Michael egyik húga csak akkor mehet férjhez, ha előbb ő, a báty is megnősül. Ősi hagyomány írja ezt elő az Alpok lábánál elterülő Bergamóban, de Michaelt apjának tett fogadalma is köti. Rég megszokta, hogy számára a család az első, és ezért minden áldozatra hajlandó… vagy legalábbis majdnem mindenre. Úgy dönt, keres valakit, aki hajlandó egy hétre eljátszani a felesége szerepét.
Maggie a legalkalmasabb jelölt a feladatra. A lány sikeres divatfotós, aki férfialsókat és a hozzájuk tartozó szexis férfiidomok fényképezésére szakosodott, és épp Milánóba készül egy fotózásra. Az önfejű, amerikai lány egy feltétellel hajlandó belemenni a színjátékba: ha Michael megígéri, hogy távol tartja magát Alexától. Maggie sejtései szerint ugyanis a férfi titokban szerelmes a barátnőjébe. Végül a nőcsábász, életművész gróf és az érzelmeit megtagadó amerikai amazon alkut köt egymással. Csakhogy Bergamo festői, ódon falai között Maggie-t nemcsak Conte férfiassága és meleg szíve varázsolja el, hanem kiterjedt rokonsága is. És persze ő is alaposan felforgatja a hagyománytisztelő nagycsalád életét. Vajon születhet valódi szerelem egy álházasságból?

Ha szeretsz valakit, megküzdesz érte, újra meg újra.

Kedves olvasók, egy újabb érdekházassággal jelentkezem! Ahogy letettem az első részt, szinte azonnal folytattam is ezzel a résszel, ami talán mutatja is, hogy mennyire megnyert magának az írónő. A sémája a könyvnek ugyan az, egy érdekházasság, ami aztán valódi szerelmi házassággá alakul, de mind a szereplők, mind pedig a körülmények annyira mások, hogy nem zavart az azonosság az első résszel, pontosabban körülbelül ennyi a hasonlóság. 

Az Érdekházasság jóval könnyedebb és  aranyosabb volt, ezzel szemben itt már jóval komolyabb dolgok is a felszínre kerültek, valamint a szexualitás is jobban előtérbe került, de ez inkább a főszereplők személyiségének köszönhető. Szerencsére Maggie és Micheal is merőben eltér Alexától és Nicktől, saját, kidolgozott egyéniséget kaptak a jó és a kevésbé jó, néha már idegesítő jellemvonásokkal együtt, amit én nagyon díjaztam. A kémia csak úgy sistergett közöttük, valamint olyan heves szócsatákba bonyolódtak, hogy csak pislogtam.

Időről időre belefáradt abba, hogy folyton elfusson, holott ez volt az egyetlen dolog, amit jól csinált.

Mint már említettem a történet is merőben más, mint az 1. rész. Itt csak Michaelnek kell sürgősen feleséget találni egy régi olasz hagyomány miatt, Maggie pedig csak azért megy bele, hogy távol tartsa a férfit Alexától, ugyanis meg van győződve róla, hogy Michael szerelmes belé. Már ez az alapfelállás sok nézeteltérést tartogat, de ez csak sűrűsödni fog, ahogy szép lassan megismerik egymást. Tetszett még az olasz életérzés és hangulat a könyvben, imádtam a helyszíneket és a Conte famíliát is. Nagyon feldobta és megszínesítette a cselekményt. Az is bebizonyosodott a számomra, hogy ha valóban léteznének Maggie és Nick szülei, akkor nem lennének hosszú életűek ha rajtam múlik. Az első részben már azt hittem nem utálhatom őket ennél jobban, de ami ebben a részben kiderült az anyjukról...legszívesebben megtéptem volna. Nem is csodáltam, hogy mind Nick, mind Maggie így elzárták magukat az érzelmektől.

Összességében méltó folytatása az Érdekházasságnak és bátran ajánlom a romantikakedvelő olvasók számára, mert igazán kiemelkedően aranyos és üdítő történetet hozott össze Jennifer Probst. Én viszont azt hiszem nem esek neki rögtön a 3. résznek, mert attól félek, hogy a könyv inná meg a levét ennek a nagy darálásnak. Mindenesetre a 3. rész Michael húgának és legjobb barátjának a szenvedélyes románcát fogja elmesélni. Kíváncsian várom.

  5/5

Borító: 4/5

Karakterek: 5/5

Történet: 5/5

Kedvenc szereplők: Michael

Kiadó: Libri

Oldalszám: 296.o.

Kiadás éve: 2013

Műfaj: romantikus (jelen kori)

Fordító: Béresi Csilla

Eredeti cím: The MarriageTrap

Goodreads-es átlag: 3.92

Molyos átlag: 81%

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

Jennifer Probst - Érdekházasság

Milliárdosfeleségek #1 

Édesapja elnyúló kórházi kezelése miatt Alexa kínos anyagi helyzetbe kerül. Lassan nem marad más választása, mint eladni a régi otthonukat. Végső elkeseredésében úgy dönt, szerelmi mágia segítségével szerez vagyonos férjet magának. Arra azonban nem számít, hogy épp legjobb barátnőjének milliárdos bátyja lesz a megmentője… aki egyszer már összetörte a szívét.
Nicholas nem hisz a szerelemben, de hogy megörökölhesse nagybátyja vállalatát, meg kell nősülnie, mégpedig gyorsan. Ezért merész ajánlattal áll elő: érdekházasság. Szigorú szabályokkal. Mind közül a legfontosabb: érzelmekről szó sem lehet. Színtiszta üzlet, amit a felek pontosan egy évre kötnek. Csakhogy a sors képes fenekestül felforgatni még a leggondosabban kidolgozott tervet is…

Igazi nyári olvasmány! Már régóta piszkálta a fantáziámat a sorozat, főleg, hogy annyi pozitív kritikát is kapott mindemellé, így végül nem meglepően az olvasmánylistámon landolt és meg kell mondanom, hogy cseppet sem csalódtam, azt a könnyed, vicces és aranyos történetet kaptam, amire a fülszöveg alapján számítottam.

Ez a könyv a tökéletes példa arra, amikor  a már mindenki által ismert történeteket, kliséket használva is lehet egy üdítően friss könyvet írni. Nincsenek benne nagy fordulatok, vagy kiszámíthatatlan cselekmény, de nem is ez a lényeg, az írónő végig hű marad mind a műfajhoz, mind pedig a saját stílusához. Nagyon gördülékenyen és magával ragadóan tud írni Probst, így el is érte nálam, hogy szinte egyhuzamban kiolvastam a könyvet.

Az ilyen típusú könyveknél mindig a szereplőkön múlik legfőképp a könyv színvonala és szerethetősége, valamint a köztük lévő kémia fűszerezi meg azt, hogy valami igazán pezsdítőt kaphasson az olvasó. Szerencsére itt mind a két tényező rendben volt, valamint meg volt itt minden, amire egy ilyen műben vágyom: romantika, humor és szenvedély. Alexa egy nyílt szívű, okos és független nő, akinek sürgősen pénzre van szüksége, hogy megmenthesse a családi birtokot. Már ebből a kezdeti felállásból is egyértelműen leszűrhető, hogy nála mindig első a szerettei jóléte és a saját vágyai csak másodlagosak. Ezért is illik olyan jól Nickhez, a sikeres, céltudatos, de teljesen érzelemmentesnek tűnő férfihoz, aki vastag falakat emelt maga köré, hála az elcseszett családjának. Neki is házasságra van szüksége, hogy megörökölhesse a nagyapjától a céget, így mivel gyerekkori barátok voltak Alexával, érdekházasságot kötnek egy évre. De persze nem minden úgy megy, mint azt Nick előre eltervezte, hisz Alexa minden számítását csőbe húzz és szép lassan lerombolja a falakat, amiket maga köré húzott. Természetesen nem megy ez olyan egyszerűen, sok buktató volt a kapcsolatukban, de élvezet volt olvasni a civakodásaikat. Az epilóguson pedig hangosan nevettem, olyan édes volt az izgatott Nick, aki majdnem a vajúdó felesége nélkül indult el a kórházba a nagy sietségben.

Kivágódott az ajtó. Berontott rajta Nick és Michael. Olyan kétségbeesetten néztek körül, mintha elveszítettek volna valami fontosat. Például egy vajúdó asszonyt.

A mellékszereplők is megkedvelhetőek, gondolok itt elsősorban Maggiere - Nick testvérére és Alexa legjobb barátjára - valamint az olasz milliárdosra Michaelre, akik a következő rész főszereplői lesznek, így már itt előkészíti az írónő számukra a terepet és többet megtudhatunk a személyiségükről, persze éppen csak annyit, hogy felkeltse az érdeklődésünket a következő részre. És, ha csak rólam is van szó, ezt teljes mértékben elérte az írónő. 

Összességében kitűnő választás, ha valaki egy könnyű, üdítő és minőségi romantikus könyvre vágyik a vízpart mellé, így csak ajánlani tudom a nyárra. Én pedig olvasom is a következő részt, a Trükkös házasságot.

  5/5

Borító: 4/5

Karakterek: 5/5

Történet: 5/5

Kedvenc szereplők: Alexa, Michael

Kiadó: Libri

Oldalszám: 312.o.

Kiadás éve: 2013

Műfaj: romantikus (jelen kori)

Fordító: Németh Anikó Annamária

Eredeti cím: The Marriage Bargain

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

3 Comments

Filmmustra: Maleficent - Demóna

 

Mostanában óriásai divatja lett a mesefeldolgozásoknak, amit én alapból értékelek is - már ha maga a feldolgozás jó - valamint egyre több mű születik a "gonosz" szemszögéből, amit szintén nagyon tudok élvezni. Így különösebben nem volt kérdéses, hogy megnézem-e a Demónát, ahol ez a két szempont egyszerre teljesül. Persze azért voltak fenntartásim rendesen, legfőképp azért mert Disney filmről van szó, ezért egyértelmű volt, hogy a "gonosztól" már eleve elbúcsúzhatok. Nem is beszélve a sok negatív visszhangról a film körül...

Történet röviden:

Demóna a valaha élt egyik legtisztább szívű hölgy volt, aki egy békés királyságban élt, és akit az uradalom egyik legféltebb védelmezőjeként ismertek. Egyik alkalommal egy kegyetlen árulásnak köszönhetően a szíve kővé kezdett válni. Bosszútól ittasan elátkozta a király újszülött lányát, Aurorát. Ahogy a gyermek növekedett, Demóna rájött, hogy Aurora a kulcs a birodalom békéjéhez, és talán saját boldogságához is. - forrás.

...de kellemesen csalódtam, mikor beültem Zsinával és Nallával a moziba. Persze messze volt a tökéletestől, de én rosszabbra számítottam. Ez mondjuk főleg Angelina Jolienak köszönhető, aki elvitte az egész filmet a hátán. Ez a nő aztán tud színészkedni! Egyetlen pillantásától kirázott a hideg és öröm volt nézni azt a rengeteg érzelmet, amit felvonultatott a nézők előtt. Ezzel szemben szegény Elle Fanning teljesen eltűnt, ráadásul, nem akarom bántani, de nagyon nem illett rá a meseszép Aurora szerep. Egy idő után már kezdett idegesíteni, főleg mert maga a karaktere is elég sekélyes lett. Igazság szerint csak egy eszköz volt Demóna karakterfejlődéséhez. És itt van a kutya elásva, ugyanis Demóna karakterén kívül az összes szereplő unalmas, egysíkú, papírmasé figura volta, így nem is nagyon érdekelt a történetük. Lipót király még érdekes lehetett volna a kapzsiságával és az őrületével, de vele se kezdtek semmit. A 3 tündér meg...komolyan a film felénél legszívesebben megsütöttem volna őket, a szárnyaikat pedig egyenként tépkedtem volna ki. Ilyen idegesítő, nyivákoló lényekkel is rég találkoztam, főleg mert egyébként semmi szerepe nem volt ennek. 

A látványvilága gyönyörű volt, igaz először féltem, hogy túl giccses lesz, de szerencsére nem lépte át a határt. Demóna szárnyai pedig gyönyörűen meg voltak csinálva, imádtam mikor repül. Akcióból sokat nem kaptunk, nagyjából a trailerben benne is volt minden, de ennek ellenére nem unatkoztam egyszer sem. Ugyan a vége nekem kicsit gyengére sikeredett, de mégis csak egy gyerekfilmről van szó. 

Na de akkor beszéljünk egy kicsit arról a bizonyos jelenetről: SPOILER

Elhiszem, hogy a Frozenben ez mindenkinek tetszett, hogy végre nem a férfi csókja kellett a varázslathoz, de ez nem jelenti azt, hogy minden Disney filmbe ezt kell beletenni! Mert pont az volt benne a jó, hogy egyedi volt, de így csak elcsépeltté fog válni. Annyira éreztem, hogy ez lesz és jó nagyot csalódtam mikor be is jött, hogy Demóna csókja kellett. Ráadásul, így végképp semmi szerepe nem volt Fülöp hercegnek, plusz, nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem valahogy lelombozó lenne  a kapcsolatunkra nézve, ha kiderül, hogy Fülöpnek nincs "érző szíve", bár lehet csak én vagyok ilyen válogatós. Mindenesetre egészségedre, Aurora! SPOILER VÉGE

Összességében kellemes csalódás volt, és hacsak Angelina Joliért is, de mindenképp megéri megnézni a filmet egyszer.

U.i.: A 3D-s szemüvegeket pedig még mindig utálom. Akárki akármit mond, hogy rá lehet venni a saját szemüvegemre, de 2 óra alatt teljesen elnyomorgatja szegény orrom.

Eredeti cím: Maleficent
Magyar cím: Demóna

Stílus: fantasy, mese, dráma
Nemzet: amerikai

Megjelenés ideje: 2014
Rendező: Robert Stromberg

Főszereplők: Angelina Jolie (Demóna), Elle Fenning (Aurora/Csipkerózsika), Sharlto Copley (Lipót király)

Előzetes:

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

8 Comments