Laurell K. Hamilton - Borzongató fény

Merry Gentry #9

Merry Gentry, ex-magánnyomozó, jelenleg teljes állású hercegnő tudta, hogy ősei között termékenység Istennők is voltak, de csak akkor kezdte megérteni, mit is jelent ez valójában, amikor kiderült, hogy hármas ikreket vár. A terméketlenség évszázadok óta sújtotta a faerie legfelsőbb köreinek tagjait. Most az udvartartások nemesei jönnek a Nyugati Tájak Los Angeles nevű városába Merry-nek és szeretőinek udvarolni, mert bármit megtennének azért, hogy utódjuk születhessen.
Taranis, a Fény és Illúzió Királya sokkal veszélyesebbnek bizonyult. Megpróbálta elcsábítani Merry-t, és miután kudarcot vallott, megerőszakolta. Ezt követően az emberek bíróságához fordult, megpróbált láthatást kikényszeríteni, arra hivatkozva, hogy a babák egyikének ő az apja. Bár Meredith tudja, már várandós volt, amikor a férfi magáévá tette, ezt bizonyítani jelenleg lehetetlenség.
Annak érdekében, hogy ő és a babák is megmeneküljenek Taranistől, a faerie legveszélyesebb fegyvereit fogja bevetni: a Sötétség néven ismert harcost, a Gyilkos Fagyot és a rémálmok egy királyát. Ők mind a szeretői, a legkedvesebb szerelmei, és szembe fognak szállni a faerie leghatalmasabb udvaraival, miközben arra is törekedniük kell, hogy megvédjék Los Angeles ártatlan polgárainak életét, nehogy járulékos veszteségként írják le őket.

************

Már lassan hetek óta ülök a kritika felett, és még mindig nem jutottam tovább az 'A...Ö...Hmmm...ez...' állapoton, ami viszont már tarthatatlan, mert "csakazértis" is írok róla kritikát, nehogy már kifogjon rajtam! Ennek az elhatározásnak az ellenére egyszerűen nem tudom mit írjak. Talán mert cselekmény nem nagyon volt a könyvben? Persze, akkor lehet róla írni lehúzó kritikát, nem? Úgy is szeretitek olvasni őket. Hát nem, mivel ennek ellenére szerettem olvasni a könyvet. Egy dolog biztos, Hamilton igazi mestere az ambivalens érzelemkeltésnek.

Talán kezdjük azzal, hogy a cselekményét a sorozatnak igazából sose szerettem különösebben. Még a legjobb pillanataiban se volt tökéletes a sorozat, engem mégis elvarázsolt. Méghozzá a világ, amit Hamilton megteremtett, amit apró részletességgel tett élővé és lélegzővé, aminek hála olyan érzésem volt olvasás közben, mintha beléphetnék a könyv lapjain keresztül az Udvartartások egyikébe. Ezért hát nem is nagyon számítottam lebilincselő és izgalmas történetre, de azért meglepődtem, hogy semmilyen cselekménye nem volt. Csak és kizárólag az érzelmeken volt a hangsúly.

Ami alapjáraton szintén nem probléma, de mégse lehettem maradéktalanul elégedett, mert néhol oldalakon keresztül olyan piti problémát taglaltunk, hogy nem is értettem miért kell erről ennyit beszélni. Ráadásul jellemző volt, hogy tök fölöslegesen futottak köröket olyan konfliktusok körül, amik még be sem következtek, csak hogy elérjenek a kiindulópontba. Régen kifejezetten szerettem ezeket a politikai kérdéseket és intrikákat, de itt valahogy csak fárasztott. Sőt mi több, egyfolytában ismételt is az írónő, ami egy bizonyos szintig érthető és elvárható, elvégre elég rég jelent meg az előző rész, így nem árt egy kis frissítés, de az sem állapot, hogy a könyv kb negyedét csak ezek a memóriafrissítések teszik ki. Sőt találkoztam olyan bekezdéssel is, amit szó szerint olvastam már valamelyik előző részben. Továbbá a folyamatos feszültségkeltés az agyamra ment Taranisszal kapcsolatban, ami a végén ráadásul kiábrándító módon lett elintézve. Olyan erős harcosok vannak Merry mellett, akiktől évszázadokig rettegtek, de nem tesznek semmit csak dumálnak? Mikor a kisbabákat fenyegetik?!

Ugyanakkor szerettem olvasni a megszületett babákról - csak és kizárólag ennyiről szólt a könyv, úgyhogy bajban is lettem volna ha nem - és olyan problémákat vetett fel az írónő ezen a téren, ami teljesen hétköznapi lehet a fiatal, első gyermekes anyák számára. Persze ezen felül voltak olyan kérdések, amikkel nem igen találkozhatunk a mindennapokban. Például, hogyan tanítjuk meg a pár napos kisbabánknak, hogy az emberek elméjét befolyásolni rossz dolog? Persze, ha valakinek már volt ilyen problémája, akkor nem szóltam. Szóval összességében ez a szál átgondoltan és kidolgozottan lett beleépítve a könyvbe. Az viszont számomra nagyon furcsa volt, hogy dajkák vigyáznak a gyerekekre, mikor ennyi szülő van. Bár ez lehet csak egyéni problémám. Igen, az apák számát még mindig nem emésztettem meg.

Amiért viszont nagyon kiakadtam az SPOILER! Sholto volt. Igazából az elején örültem, hogy végre történik valami, még ha úgy is érkezett az egész, mint derült égből a villámcsapás, de aztán olyan semmilyen módon lett elintézve az egész, mintha egy teljesen érdektelen mellékszereplő halt volna meg! Semmi nem történt utána, ezzel pedig elérte az írónő, hogy semmiségnek tűnjön a veszte. SPOILER VÉGE!

Összességében ezen a részen már nagyon látszik, hogy be kellett volna már fejezni ezt a sorozatot. Az írónő már nem mutat semmi újat, csak a régieket ismétli, holott igazából lenne benne egy csomó potenciál, de persze ehhez az kéne, hogy teljesen másra helyeződjön a hangsúly. Ami nem hinném, hogy meg fog történni, pedig ez a csodálatos varázslatokkal és tündérekkel benépesített világ még nagyon sok meglepetést tartogathatna. Ennek ellenére - tudva, hogy ez nem igen fog bekövetkezni - azt tanácsolom az írónőnek Hu, mintha olvasná! hogy engedje el ezt a sorozatot és békében váljon el a szereplőktől, mert ha sokáig húzza, ez nem nagyon fog sikerülni. Végül 3,5 csillagot adok, mert hiányzott ez a bagázs, de lehet, hogy nem érdemelne ennyit.

3,5/5

Eredeti borító

Borító: 5*/5 - gyönyörű, hófehér, letisztult. Egyszerűen imádom, fantasztikusak a sorozat borítói.
Történet: 2/5 - sajnos nem nagyon volt
Karakterek: 4,5/5
Kedvenc karakter: Fagy, Doyle, Royce

Kiadó: Agave
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 384.o.
Fordító: Hodász Eszter
Műfaj: urban fantasy, romantikus
Eredeti címe: A Shiver of Light
Goodreads-es átlag: 3.55
Molyos átlag: 79%
Képek a Pinterestről származnak. 

Plusz:

Érdekesség lehet a könyvvel kapcsolatban, hogy eközött a rész között, és az Isteni vétkek között 5 év telt el, mivel legelőször úgy volt, hogy az írónő befejezi a sorozatot azzal a regénnyel. Aztán később meggondolta magát az olvasók unszolására és 5 évvel később - tavaly - megkapták a következő részt. Azt még nem tudom, hogy mikorra várható a következő rész, vagy egyáltalán lesz-e, de szerintem még nem ért véget Merry kalandja. Persze az már más kérdés, hogy ennek van aki örül és van aki nem. 

>