Tara Sivec - Csábítások és csemegék

Csokoládéimádók #1

Claire, a húszas éveiben járó, egyedülálló anyuka szeretne annyi pénzt összeszedni, hogy elindíthassa a saját vállalkozását, hogy a mocskos szájú, de (amikor alszik) imádnivaló kisfiának jobb életet biztosíthasson. Ezért kelletlenül beáll a legjobb barátnőjéhez, hogy segítsen szexuális játékszereket eladni.

Egyszer csak felbukkan a városban Carter, Claire hajdani egyéjszakás kalandja, aki örökre megváltoztatta az életét. És bár egyedülálló csokoládéillatán kívül semmire nem emlékeszik Claire-ből, a lány gondoskodik róla, hogy ezúttal mély nyomot hagyjon a fiúban.

Carter leplezetlen döbbenettel veszi tudomásul, hogy van egy négyéves kisfia, Claire pedig attól pánikol, hogy álmai férfija rögtön menekülőre fogja majd, látva a terhességről árulkodó jeleket a bőrén és a nullához közelítő hálószobai tapasztalatát. Ám semmi ilyen nem történik. Ketten együtt mindent megtesznek, hogy eljöjjön számukra az „örökkön örökké”.

Az élet olyan, amilyenné teszed. Ha a tiéd vodkából, csokiból és vibrátorokból áll… hát legyen!

**************

„Jobban szeretlek, mint a csokit.”

Oké, szóval úgy tűnik, hogy már megint behúzott a csőbe a többség véleménye. Tisztában voltam vele, hogy elég megosztónak bizonyult a könyv, de mivel még így is elsősorban pozitív kritikák láttak napvilágot - vagy csak velem jöttek szembe túlnyomó többségben? - így arra számítottam, hogy nekem tetszeni fog ez a könyv. Főleg, mivel a többség a trágárságot hozta fel hibaként, engem meg ez soha nem zavart. Hajaj, megtanulhattam volna már, hogy nem érdemes általánosítanom, mert mindig megszopom. Bocsánat, de ha már erről a könyvről van szó, te pedig netán azon gondolkozol, hogy elolvasod-e, akkor ennek nem szabad zavarnia. Vagy, ha igen, akkor messze hajítsd, mert ez nem a te könyved. Ha pedig nem zavar, akkor kérlek had ismertesselek meg a rövid, de annál viharosabb kapcsolatommal a Csábítások és Csemegékkel.

De kezdjük is a románcunk elején. Tudtam, hogy ez egy megosztó könyv, éppen ezért is figyeltem fel rá. Bár a címe valamiért képtelen megmaradni a fejemben, így mindig az epres könyvként hivatkozok rá. Annyira ennék most egy kis epret! Így kissé érdekesen nézett rám az eladó a könyvesboltban, mikor az epres könyvet kerestem. Bár már szerintem hozzászokott az alakításaimhoz. Mindegy, haladjunk. Imádom a szókimondó, szarkazmussal jól operáló, frappáns történeteket és szerintem ez a regény is annak indult, csak nem jött neki össze a dolog. Semmi bajom nincs a káromkodással, sőt én is szoktam ha a helyzet úgy kívánja, de azt sose bírtam felfogni, hogy miért jó káromkodni ha a helyzet nem indokolja. Így az egészet csak kínosan nevetségesnek érzem. Olyan érzésem volt olvasás közben, mintha 12 éveseket hallgatnék, akik akkor érzik magukat "menőnek", ha minél több trágársággal pakolnak tele egy mondatot. Irracionális, erőltetett és abszurd lett ettől az egész könyv. 

Aztán nézzük mi a könyv legnagyobb erőssége mások szerint, amit minden egyes értékelésben kiemeltek és ami miatt pont most akartam elolvasni a könyvet. A humort. Igazából röhejes, mert bármennyire is felszínesnek éreztem ezt a regényt, de olvasás közben sikerült elgondolkoznom - amit mindig az egyik legnagyobb pozitívumként értékelek egy könyvnél - és rájöttem, hogy szeretem én a humort, de nem mindegy, hogy milyen. Én az intelligens humort szeretem. Ebben a könyvben pedig többnyire nem erre találtam példát. Mikor barátnőm közölte velem - amikor meglátta mit olvasok és szinte extázisba esve pattogott mellettem - hogy "juj de jó, én fetrengtem a röhögéstől már az elején" én pedig csak olvastam és azon gondolkoztam, hogy "Komolyan? Mitől? Tényleg ugyan azt a könyvet olvasom?". Néha sikerült felnevetnem, de alapjában véve nem igazán találtam humorosnak az annak szánt jeleneteket. Bár ahogy láttam ezzel megint egyedül vagyok, így ha kisebbségi komplexusom lenne még azt találnám hinni, hogy velem van a baj. Szerencsére nincs. Lapozzunk!

Nézzük a stílust. A stílusa nem rossz...az elején, de idővel nagyon fárasztóvá vált számomra, mert teljesen felszínesnek éreztem tőle a karaktereket. A kevesebb, néha több. Közhely, de most nagyon helytállónak érzem.  Éreztem én, hogy próbál elcsábítani engem ez a regény, de sehogy se jött össze neki, bármennyire is pedálozott. Több eleme is be szokott nekem jönni általában, de itt most valahogy egyiknek se sikerül levennie engem a lábamról. Például szeretem a zenékre, filmekre, különböző alkotásokra tett utalásokat a könyvekben. Ebből pedig volt rendesen, nem is emlékszem mikor találkoztam utoljára ennyi utalással filmekre és sorozatokra egy könyvben. Ami csak azért probléma, mert több mint a felét nem is ismertem, mert egyrészt nagyon amerikai, másrészt nem is az én generációm idejéből valók, így volt párszor, hogy csak pislogtam, hogy ez mi akart lenni. Persze ezt nem igazán róhatom fel a könyvnek, inkább a saját tudatlanságomnak, de azt meg nem hinném, hogy ezzel a problémával egyedül én szembesültem, amire meg persze az írónő akár gondolhatott is volna. De arra mindenképp jó volt, hogy a könyv elolvasása után jó pár amerikai sorozatot és tv műsort megismertem.

Miről nem beszéltem még? Ja igen, a szereplők. Hát elég sablonos karakterek lettek, főleg a mellékszereplőket sikerült beskatulyázni és egy-egy sztereotípiát megtestesíteniük, de alapjában véve ezen a téren nem nagyon voltak problémáim. Bár Claire gyereknevelésétől a falat kapartam, bár szerintem elég sok érzése a váratlan kis csomag kapcsán egyezhet a hasonló helyzetbe kerülő fiatal nőkkel. Ráadásul, ilyen téren a szókimondása még pozitívum is volt - végre nem valami hülyeségről beszélt - mert bármennyire is szereti valaki a gyerekét, biztos, hogy nem szent annyira senki, hogy ne forduljanak meg néha hasonló gondolatok a fejében. Persze ha ez megtörténik, akkor a többség elszégyelli magát és megpróbálja elsuvasztani a hasonló gondolatokat az elméje mélyén egy dobozba és úgy csinálni, mintha meg sem történt volna. Ami nem túl egészséges - saját tapasztalat, az egyik ismerősöm esete - mert ezen nincs mit szégyellni, tényleg kiborítóak tudnak lenni néha a gyerekek - a fejlődésük része - és az, hogy néha az eszedbe jut, nem azonos azzal, ha meg is teszed. Persze, ha túl sokszor, akkor meg lehet érdemes lenne felkeresni egy pszichológust. Na jó, kissé elkanyarodtunk a könyvtől, a lényeg az, hogy értékeltem, hogy ezen a téren nem szégyellt szókimondó lenni a könyv, és nem próbálta beállítani a gyereknevelést a világ legegyszerűbb dolgának. És ha már a szókimondásnál tartunk, akkor mindenképp meg kell még említenem azt, ahogy a szexet kezeli. Mármint most nem szó szerint az aktusra gondolok, hanem a témára, hogy mennyire természetesnek veszi a dolgot, amit nem kell rejtegetni. Ennek is van egy jó üzenete.

"Találkoztam egy fiúval egy főiskolai bulin, megvertem sörpongban, aztán hagytam, hogy elvegye a szüzességemet, és cserébe kaptam tőle egy gyereket. Nem volt valami jó üzlet, de a világ minden kincséért sem csinálnám vissza."

Ami viszont a legnagyobb problémám volt és amiért végül eléggé lepontoztam a könyvet, az az unalom miatt volt. Az elejét leszámítva végig untam az egészet, legalább lett volna egy konfliktushelyzet vagy valami, bármi! Semmi nem történt. Semmi! Legalább több erotikus jelenet lett volna benne, akkor az valamennyire kárpótol, főleg, hogy én azt hittem, hogy eleve több lesz benne és számítottam is rá. Tehát összességében egy szexi limonádékönyvre vágytam, de lehet nem ehhez kellett volna nyúlnom, mert nem felelt meg teljesen az elvárásoknak. Lehet most inkább olvasok majd valami erotikus regényt. Mindenesetre Claire és Carter története még nem ért véget, hisz kaptak egy második részt is a Futures and Frosting-ban, majd pedig más párok is színre léphetnek a későbbi kötetekben.

2,5/5

Borító: 4/5 - mindig epret akarok enni, ha csak meglátom. Bár nekem ez -> jobban tetszik. 
Történet: 2/5
Karakterek: 3/5
Kedvenc karakter: -

Kiadó: Könyvmolyképző (Rubin pöttyös)
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 376.o.
Fordító: Farkas János
Műfaj: romantikus, erotikus
Eredeti címe: Seduction and Snacks
Goodreads-es átlag: 4.22
Molyos átlag: 86%
Képek a Pinterestről származnak.
A sorozat részei megtekinthetőek a könyvek fül alatt. 

>