Harry Potter Book Tag

Nagyon el vagyok ám maradva mindennel a blog kapcsán, de képtelen voltam ennek ellenállni, mikor szembe jött velem a neten. És ha már annyiszor ki kellett jelentenem egy-egy book tag alkalmával, hogy most a Harry Pottert direkt kihagyom, mert mindig az kerül fel, így most jól is jön, hogy végre ez a széria kerül előtérbe. Mert még mindig megérdemli. Mert még mindig imádom, ennyi év elteltével is. 

Kedvenc könyved?

Harry Potter és az azkabani fogoly, rögtön utána pedig a Főnix rendje.

Legkevésbé kedvelt könyved?

Nincs ilyen! - kiáltott fel a fandom énem... de a Halál ereklyéinek az első felét meglehetősen untam először.

Kedvenc filmed? 

Huh, hát ez nehezebb. Az biztos, hogy a sorozat elejéről valamelyik, mert nekem az utolsó pár rész már nem nagyon tetszett mozivásznon. Legyen ebből is a 3.

Legkevésbé kedvelt filmed?

Az 5. résztől a végéig. A végét, a nagy csatát kifejezetten utáltam, főleg, hogy mennyi infót kihagytak belőle.

Kedvenc idézeted?

Kedvenc Weasley-d?

Egyértelműen az ikrek. *és most elment sírni*

Kedvenc női szereplőd?

Luna, imádom, hogy nem törődik azzal mások mit gondolnak róla, hanem mer az lenni aki akar.

Kedvenc gonosztevőd?

Voldemortot inkább szántam, így maradjunk Bellatrix Lestrange-nél. 

Kedvenc férfi karaktered?

Ez is nehéz kérdés, annyi szereplőtől annyi mindent kaptunk olvasás közben. De a kedvencem legyen Piton, azért amiért képes volt ennyi mindent feláldozni a szerelméért. 

Kedvenc professzorod?

Minerva McGalagony. nagyon jó tanár volt és a háborúban aztán odatette magát.

Melyiket csinálnád inkább:

A.) megmosnád Piton haját?

B.) egy teljes napot azzal töltenél, hogy Lockhart hencegését hallgatnád önmagáról? 

Egyértelműen az A.) gyűlölöm a hencegést. Ha valaki tényleg kiemelkedőt tesz vagy nagy ember, akkor nincs szüksége ilyen fecsegésre. A hencegéssel csak kisebbíti magát a szememben.

Inkább párbajoznál:

A.) egy fellelkesült Bellatrixszel

B.) vagy egy dühös Mollyval?

Bármit csak egy dühös Mollyt ne. Igazi anyatigrissé tud válni, aki elől jobb ha futsz.

Roxfortba inkább:

A.) a Roxfort expresszen

B.) vagy egy repülő kocsin utaznál?

A Roxfort expresszen. Kellene az egész élmény: átmenni a falon a 9 és 3/4-ik vágányhoz, édességeket venni a vonaton és végigcsevegni a többiekkel az utat.

Inkább:

A.) megcsókolnád Voldemortot

B.) vagy adnál egy pezsgőfürdőt Umbrigenek?

Mi van már ezekkel a választásokkal?! Inkább az A. Közöm ne legyen a békához.

Inkább repülnél:

A.) egy hipogriffen

B.) vagy egy Tűzvillámon?

El a kezekkel a hipogriffemtől!

Volt olyan karakter, aki iránt máshogy éreztél a filmekben?

Hajaj, volt egy pár. De a legszembetűnőbb az Ginny volt. A könyvben sem voltam oda érte maradéktalanul, na de a filmben...

Volt olyan film, amit jobban szerettél a könyvnél?

Dehogy is! Még a könyv hangulatát se tudták teljes egészében visszaadni a filmekben.

Richard Harris vagy Michael Gambon alakította jobban Dumbledore-t?

Nem tudom, nekem mind a kettő tetszett. 

A  legnagyobb dolog (esemény vagy személy), amit sajnálsz hogy kimaradt a filmből?

Mind a kettő a Halál ereklyéiből van: Harry és Voldemort csatájánál a magyarázatokat, valamint mikor Dudley elbúcsúzik Harrytől és azt mondja, hogy mégse olyan szörnyű.

Ha újraalkothatnál egy fimet a szériából, melyik lenne az?

A Félvér herceget.

Melyik házba tartoznál az első megérzésed alapján?

A Griffendélbe. Egyértelmű. 

Melyik házba voltál beosztva a Pottermore-on?

Egyikbe se, nem használtam. 

Melyik tantárgy lenne a kedvenced?

A sötét varázslatok kivédése óra.

Melyik varázslatról gondolod, hogy a leghasznosabb lenne megtanulni?

A Hoppanálást. Nem varázsige, de mindig is szerettem volna teleportálni. És arra is kíváncsi lennék mi a patrónusom. 

Melyik szereplővel alakítanál ki azonnal barátságot?

Freddel és George-dzsal. ezt így kell írni? Imádom az ilyen mindig vidám őrülteket.

Ha valamelyik a Halál ereklyéi közül a tied lehetne, melyik lenne az?

A láthatatlanná tévő köpeny. Milyen hasznos lenne már?

Van olyan része a könyveknek, amit megváltoztatnál?

Örült rajongó vagyok! Milyen kérdés ez? Persze, hogy nincs....Na jó a sok halál nekem nagyon sok. 

Kedvenced a Tekergők közül?

Tapmancs...nem inkább Holdsáp...vagy Ágas. Á nem tudom, ők együtt jók!

Ha visszahozhatnál egy karaktert, aki meghalt, ki lenne az?

Csak egyet?! Ez nagyon kegyetlen...Remust, hogy a babája ne legyen árva. De Fredet is, mert mi lesz így George-dzsal? már megint ez a ragozás...

Halál ereklyéi vagy Horcruxok?

Persze, hogy az első. Ki akarná szétszakítani a lelkét? És miért kéne halhatatlannak lennem, ha egyszerűen a Halál Ura lehetnék?

Ez lett volna a 30 kérdéses Harry Potter Book tag, remélem ti is annyira élveztétek mint én. Most senkit nem hívnék meg személy szerint, de szokás szerint viheti aki csak akarja. Csak a linkelést ne felejtsétek el, mert saját fordítás.

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

3 Comments

"Egy új nap virrad a túlélők világában" (Susan Ee)

Angelfall #2

A nagysikerű akció-fantasy, az Angelfall folytatásában az angyalok dúlásának túlélői igyekeznek összefogni mindazt, ami megmaradt a régi világból. Mikor egy csapatnyi ember foglyul ejti Penryn húgát, Paige-et, azt gondolván, hogy egy szörnyeteg, a dolog elfajul és vérfürdőbe torkollik.
Paige eltűnik. Az emberek halálra rémülnek. Anya szíve majd megszakad.
Penryn fel-alá autózik San Franciscóban, a húgát keresve. De miért olyan üresek az utcák? Hová tűntek az emberek? Kutatás közben belebotlik az angyalok titkos tervébe, kezdi megérteni, hogy mi mozgatja őket, és teljes szörnyűségükben felsejlenek előtte rettenetes szándékaik.
Rafi eközben a szárnyait igyekszik visszaszerezni. Azok nélkül nem térhet vissza az angyalok közé, nem foglalhatja el az őt megillető helyét az élükön. Ha aközött kell választania, hogy visszaszerzi a szárnyait vagy megmenti Penryn életét, vajon hogy fog dönteni?

*****************

A World After-t már elolvastam angolul a magyar megjelenés előtt és kivételesen kritikát is írtam már róla. Így a megszokott módon nem fogom elismételni még egyszer ugyan azt, hisz legfeljebb a fordításról tudnék beszélni, mint újdonság. Ehelyett idézeteket hozok nektek a könyvből egy kis kedvcsináló gyanánt. (Értelemszerűen enyhe spoilert tartalmazhat.)

A történet ott folytatódik, ahol az első rész az írónő szadista oldaláról árulkodó módon véget ért...

"Mindenki azt hiszi, hogy meghaltam."

Ebben a poszt-apokaliptikus világban minden érték megváltozott és az egyetlen cél a túlélés...

"Most egy olyan világban élünk, ahol ezek a Borostyán liga egyetemein diplomázott szuperalfák a rácsok mögött összekerülnek az utca iskoláját kijárt bandatagokkal, mint például Mr. Tetkó, és azon vitatkoznak, hogy kinek van joga rágyújtani. Isten hozott a túlélők világában."

"Meglehetősen biztos vagyok benne, hogy Rafi mellett Zuckerberget láttam gödröt ásni a latrinának pár nappal ezelőtt az Ellenállás táborában. Úgy tűnik, a túlélők világában több milliárd dollár sem biztosít kivételes bánásmódot."

"A paranoia időnként tényleg életmentő lehet."

Penryn továbbra is az az erős, talpraesett és szerethető főhősnő, akit megismerhettünk az első részben...

"A testbeszéd árulkodik az emberről, a világban kivívott pozíciójáról, és nekem nagyon nem hiányzik, hogy sebezhetőnek tűnjek."

...akinek meglehetősen hiányzik Rafi, Hogy lehet így hívni a magyar fordításban?! na meg az olvasónak is...

"Önkéntelenül is felpillantok a felhős égre, hátha észreveszek egy angyalt, denevérszárnyakkal, és furcsa humorérzékkel."

...ugyanakkor a felszín alatt ő is sebezhető és vágyik a biztonságra, ahol már nem kell erősnek lennie.

„… nem az a fajta lány vagyok, aki elrabolt királykisasszonyként, passzívan várja, hogy megérkezzen a herceg, és megmentse. Ennek ellenére iszonyú király volna, ha Rafi egyszer csak befutna, hogy magával ragadjon az égbe” 

Rafi pedig szívesen teljesítené is, ha Penryn nem nehezítené meg számára annyira...

"- Ne szólj egy szót sem! Ahogy kinyitod a szád, egyből tönkretennéd a kedvenc fantáziám, amiben kimentek egy ártatlan lánykát a veszedelemből."

...mert nem akarja még egyszer átélni, mikor azt hitte meghalt.

"– Azt hittem, hogy elveszítettelek.
Elveszített? Engem?
A tüzet bámulom.
– Én is azt hittem, hogy elveszítettelek. – Suttogom, alig hallhatóan."

 De egyébként sincs könnyű dolga a denevérszárnyú Rafinak, hisz...

„… az emberek jobban kedvelik az angyal kinézetű rosszfiút, mint a jófiút, aki úgy néz ki, mint az ördög.”

Ugyanakkor imádom, hogy nem a szerelmi szál a főszál a könyvben, az csak kissé ellensúlyozza a pusztítást...

"A halál nem túl nagy fenyegetés egy igazi harcosnak. De foszd meg az emberi asszonyától, gyerekétől, a barátaitól, a kardjától… ez az igazi büntetés."

 Penryn családja végre együtt, bár ennek nem mindenki örül annyira...

"Üdv a szörnyszülöttek cirkuszában!"

...azonban...

"...még a szörnyszülöttek is érezhetnek fájdalmat."

Napi bölcsességet is kapunk a könyvtől a könyv szarkasztikus beszólásait nagyon szerettem...

"Ahogy nézem, nem sok tenger lehet a mennyben."

Megismerkedhetünk Tündérmackóval és Du-Dam is hozza a szokásos formáját...

"– Szép kard – mondja Du-Dam, túlságosan is közömbös hangon. Megszólal a vészcsengő a fejemben.(...)
– Neve is van? – kérdi.
– Kinek?
– Hát a kardodnak – mondja, olyan hangsúllyal, mintha valami igazán triviális dolgot magyarázna.

(..)
– Elnevezhetem én a kardodat?
– Nem. – Kirángatok a ruhák közül egy farmert, ami jó lehet rám, és egy fél pár zoknit.
– Miért nem?
– Mert már van neki neve. – Tovább túrom a kupacot, keresem a zokni párját.
– És mi az?
– Tündérmackó.
Du-Dam mosolygós arca hirtelen elkomorodik.
– Bármely gyűjteménynek díszére válna ez a brutális kard, ami emberek gyilkolására és feldarabolására szolgál, és különleges módon, úgy tervezték meg, hogy a legrettenthetetlenebb ellenségeid térdre hulljanak, az asszonyaik pedig jajveszékelésbe kezdjenek már a látványától is, te pedig képes vagy úgy hívni, hogy… Tündérmackó???
– Aha. Jó kis név, mi?"

A vége még sok kérdést nyitva hagy, így alig várom már a záró kötetet, de addig is...

"Egy új nap virrad a túlélők világában."

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

TTT - 10 könyv, amit olvasással ismerkedő fiatalok kezébe adnék

Hamarosan itt a gyereknap és mi is lehetne jobb ajándék egy könyvnél. De milyen könyvet vegyünk a gyerekünknek? Ez már nehezebb kérdés, így gondoltam megpróbálok segíteni, legalább támpontot adni az eheti listával ehhez a dilemmához. 

Kezdjük is az örök kedvenccel, a Harry Potter sorozattal amit talán már kissé elcsépelté is vált ajánlani, de ez nem véletlen. Lányoknak és fiúknak, kicsiknek és nagyoknak és bátran ajánlom. Felejthetetlen élményt nyújt. 

(Elbeszélés: Fiú nézőpont) 

 

A Percy Jackson sorozatot is sokat ajánlgattam már, mert én is nagyon élveztem. De sokat gondolkoztam rajta, hogy mennyivel nagyobb élményt nyújthat még ennél is, ha valóban abban a korban olvasom, akiknek íródott. Görög mitológia vicces és emészthető tálalásban, akcióval és izgalmakkal fűszerezve. Kell ennél több? Fiúknak főleg ajánlom, de a lányok is élvezni fogják. Én is élveztem ugyebár. 

(Elbeszélés: Fiú nézőpont) 

 

Ha már Rick Riordannél tartunk, akkor mindenképp meg kell említenem a 39 kulcs sorozatot, amit több szerző - többek között ugye Rick Riordan - ír együtt. Egy igazi kincsvadászatról van benne szó a világ körül egy testvérpár főszereplésével. Az izgalmakon kívül továbbá érdekes információkat is szerezhetnek az olvasók olyan nagy emberekről, mint Mozart, Benjamin Franklin vagy éppen a Romanovok. Fiúk és lányok is egyaránt élvezhetik. 

(Elbeszélés: Fiú és lány nézőpont) 

 

Tapasztalatból tudom, hogy a tizenéves fiúknak sokkal nehezebb a korosztályuknak megfelelő könyveket vásárolni magyarul, mint a lányoknak. Ez a könyv viszont pont az a kategória, amit gondolkozás nélkül tudok ilyen esetben ajánlani a problémába ütköző szülőknek. Az Alex Rider igazi fiús könyv, akciókkal, izgalmakkal és kémekkel.

(Elbeszélés: Fiú nézőpont)

A lányok se maradhatnak ki, A neveletlen hercegnő naplóját pedig azt hiszem nem kell bemutatnom. De igazából Meg Cabot bármelyik könyvét tudom ajánlani erre a célra, nagyon ért a szórakoztató íráshoz tizenéves lányok számára. Igazi csajos kikapcsolódás. 

(Elbeszélés: Lány nézőpont) 

 

A Vörös Pöttyös kategória a Könyvmolyképző kiadónál kifejezetten a tizenéves fiataloknak - első sorban lányoknak - kedvez. És ebből emelném még ki az Időtlen szerelem sorozatot, ami egy hihetetlenül aranyos, szellemes, időutazós románcot mesél el.

(Elbeszélés: Lány nézőpont) 

 

Kicsit idősebbeknek - előny ha már tanulta az I. világháborút - és elsősorban fiúknak ajánlom ezt a steampunk (jelentés magyarázat ITT) sorozatot. Előny ha szereti a történelmet és nem riad vissza egy új világ felfedezésétől. 

(Elbeszélés: Fiú és lány nézőpont) 

KRITIKA 

Szereti a gyerkőc a sárkányokat? Netán látta az Így neveld a sárkányodat mesét és odáig volt érte? Akkor itt a megfelelő választás, hisz ez a könyv az alapja. 

(Elbeszélés: Fiú nézőpont)

KRITIKA

KRITIKA

Itt a magyar vonatkozás is, a Szent Johanna Gimi, amiért rengeteg magyar fiatal rajong és talán a legnagyobb erőssége, hogy sok mai fiatallal szerettette meg az olvasást. Egy fiatal magyar lány, Reni, gimis problémákkal, első szerelemmel, barátságokkal és sírással teli gimnazista éveit követhetjük nyomon a lapokon napló formájában.

(Elbeszélés: Lány nézőpont) 

A Paladin-prófécia egy remek sorozatkezdő kötete egy misztikus és kalandos történetnek, ráadásul annak ellenére, hogy fiataloknak szól nem nézi őket hülyének. Sajnos manapság ez szokássá vált. Szóval bátran ajánlom ezt a regényt is, ismét elsősorban fiúknak. Úgy tűnik, most eléggé nekik kedveztem ezzel a listával. 

(Elbeszélés: Fiú nézőpont)

KRITIKA

U.i.: Ha még ezután is tanácstalannak érzed magad, vagy egyszerűen csak kérdésed lenne, ajánlást szeretnél kérni, akkor nyugodtan írj, szívesen segítek. Remélem boldog gyereknap lesz a vége.

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

Borítómánia - Tűz

Sajnos a vizsgaidőszak miatt ebben a hónapban hanyagolva lett - és még lesz is - a blog, így nagyobb volumenű, időt igénylő posztok nem születtek, de egy kis kárpótlás gyanánt itt a borítómánia következő posztja.

"A tűz nem nyugszik, a tűz nem fogad el semmit, a tűz nem csak úgy „elvan”.
A tűz cselekszik.
A tűz él."

- Dan Wells - Nem vagyok sorozatgyilkos

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

Scott Westerfeld - Behemót és Góliát

Leviatán #2

Egy ellopott hadihajó. Egy titkos küldetés. Egy világraszóló kaland.
A behemót a brit tengerészet legádázabb teremtménye, mely egy falással egész hadihajókat tüntet el. A darwinisták fel akarják használni a barkácsok ellen, még ha ezért azt az árat is kell fizetniük, hogy az Oszmán Birodalom is belép a háborúba.
Deryn, a brit légierő fiúruhában szolgáló kadétja és Sándor, az álruhás osztrák–magyar trónörökös a Leviatán fedélzetén utaznak Isztambul felé. A léghajó küldetését azonban katasztrófa fenyegeti, és a két fiatal hamarosan idegen földön találja magát – magányosan, üldözőkkel a nyomukban. Sándornak és Derynnek minden ügyességükre, ravaszságukra és szövetségesükre szükségük lesz, hogy megbirkózzanak a veszedelmekkel.

**************

A történet ott folytatódik, ahol a Leviatán véget ért: hőseink Konsantinápoly/Isztambul felé tartanak a Leviatán fedélzetén, ám nem olyan sima az út, mint várták. Az Oszmán Birodalom jelenleg még semleges, de az angolok legutóbbi húzása hatására nyitott lett a birodalom a barkácsok felé és félő, hogy az ő oldalukon fog belépni a háborúba. Ezt megelőzendő, ajándékkal akarnak kedveskedni a darwinsták a szultánnak. Természetesen a kadétnak öltözött Deryn és az osztrák herceg Sándor most is az események sűrűjében találják magukat, persze az olvasó legnagyobb örömére.

Nagyon élveztem visszatérni ebbe az alternatív múltba, amit gépek és koholt állatok sokasága népesít be. Fantasztikus világot teremtett az író és szerencsére tehetsége is van hozzá, hogy ezt élvezetesen, érthetően és magával ragadóan tudja átadni az olvasónak, egy felejthetetlen élményt eredményezve. Ha lehet, ez a rész még jobban tetszett, mint az első, hisz itt már nem kellett a világ és a karakterek bemutatásával annyit foglalkozni, - nem mintha ez nem lett volna zseniális az előző részben - hisz az író felépített egy megfelelő alapot, így most hagyhatta azt teljes valójában kibontakozni. Itt már inkább a történéseken és az azok által kiváltott reakciókon volt a hangsúly, na meg persze a karakterek fejlődése se maradhatott ki, ezért aztán jóval mozgalmasabb lett elődjénél ez a rész. Deryn és Sándor is sokat tanul egymástól, formálják a másik személyiségét, akarva-akaratlanul és öröm volt nézni, ahogy összecsiszolódnak. Ugyanakkor a könyv egy részében kénytelenek elszakadni, ami szintén jót tett nekik, mert önállósodtak, érezték a döntéseik súlyát - főleg Sándor - és kezdtek felnőni. Ugyan felütötte a fejét a gyengéd érzelem is Deryn részéről, de szerencsére ez csak egy kis pikantériája lett a cselekménynek és nem a főszála.

Imádtam, ahogy bemutatta az író Isztambult, én is részese lehettem annak a rengeteg színnek, illatnak és a hangzavarnak. Olyan érzés volt, mintha én is a szereplőkkel lépkedhettem volna a kanyargós utcákon. Míg az első részben inkább a darwinista koholmányokat szemlélhettem meg és győződhettem meg arról, hogy az írónak milyen hihetetlen képzelőereje van, addig itt a gépek színes palettájával találtam szembe magam. Mindezt úgy tálalva, hogy minden nehézség nélkül el tudtam őket képzelni.

Aminek felhőtlenül örültem az a tojások titkának megfejtése volt és csak csendben jegyezném meg, - ugyan nem akarom lelőni a poént - nagyon aranyos kis jószág. Ráadásul szerintem még nagyobb szerepe is lesz. Egy szó, mint száz, imádtam ezt a gyönyörű és élő történetet, még jobban tetszett, mint az első rész. Ne tessék kihagyni ezt a sorozatot, kár lenne érte!

5/5

Leviatán#3

 

Sándor herceg és Deryn a Leviatánon utazik kelet felé, amikor léghajójukat utasítják, hogy Szibériában vegyen fel egy szokatlan utast, a feltaláló Nikola Teslát. Az őrült géniusz azt állítja, hogy fegyvere, Góliát véget tud vetni a háborúnak, de vajon kinek az oldalán áll?
Titkos küldetésük során Sándor végre megismeri barátja legmélyebb titkait: Deryn nemcsak hogy fiúnak öltözött lány, de szereti is őt.
A korona sorsa, egy nagyváros pusztulása és egy közrendű lány szerelme is Sándor következő lépéstől függ.
A Góliát izgalmas lezárása Scott Westerfeld rendkívüli Leviatán-sorozatának.

*************

Nagyon vártam az utolsó részt, sajnos nem tudtam rögtön a Behemót után olvasni, de így annál nagyobb volt az öröm mikor kézbe vehettem. Sajnos azonban nem nyújtotta azt az élményt és lezárást, amit én vártam.

Nem akarok sokat írni a cselekményről - a fülszövegben le van írva úgy is a lényeg - főleg most, hogy egy bejegyzésbe írom a 2. résszel, a spoiler pedig eléggé kinyírná a sztorit. Szóval inkább arra térek ki a következőkben miért is nem vagyok maradéktalanul elégedett: (Tudom, hogy kissé igazságtalan, hogy csak a negatívumokat emelem ki, de a pontozásból, valamint az első két rész kritikájából egyértelműen látszik, hogy mennyire - és miért - szeretem a sorozatot, így ez talán kissé enyhíti a dolgot.)

• Legelső problémám a könyvvel, hogy nagyon előtérbe került a szerelmi szál. Egyértelműen számítani lehetett rá, már az első rész után, de valamiért abban a tudatban éltem, hogy a Behemóthoz hasonló módon oldja meg az író. Hogy csak egy kis fűszer lesz a fő szálhoz. Nem mondom, hogy rosszul volt a szerelmi szál megírva, sőt, de én nem erről akartam olvasni.
• De maga a cselekmény, vagyis a háború sem nyújtotta azt az élményt, amit vártam. Tudom, hogy ifjúsági könyv, így nem is vártam tőle eget rengető I. világháborút, de az előző részekben felépített izgalomnak és fokozott hangulatnak se sikerült megírni az ehhez megfelelő tetőpontot. Csak minden a levegőben lógott.
• Na és az éleslátó lóri? Komolyan semmi szerepe nem volt?!

Kár a végéért, mert amúgy mindenképp az a sorozat, amit bátran ajánlok úton-útfélen, kérve-kéretlenül az ifjúsági irodalom rajongóinak. Neked is!

4/5

Scott Westerfeld

Borító: 4/5 

Történet: 5/5 - összességében a sorozatra

Karakterek: 4/5 

Kedvenc karakter: Sándor

Kiadó: Ad Astra, Ciceró
Kiadás éve: 2013, 2014
Oldalszám: 588.o. és 578.o.
Fordító: Kleinheincz Csilla
Illusztrálta: Keith Thompson 
Műfaj: YA, steampunk

Eredeti címe: Behemoth, Goliath

Goodreads-es átlag: 4.20 és 4.26

Molyos átlag: 91% és 90%

A képek a könyv illusztrációi. 

A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek fül alatt.   - See more at: http://three-points-of-view.blogspot.hu/2015/04/anthony-ryan-varur.html#sthash.hzjHpisZ.dpuf

A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek fül alatt.   - See more at: http://three-points-of-view.blogspot.hu/2015/04/anthony-ryan-varur.html#sthash.hzjHpisZ.dpuf

A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek fül alatt.

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

Top Ten Tuesday - 10 könyv, ami csalódást okozott

Bármennyire is szeretném hangoztatni, hogy előítéletek és elvárások nélkül olvasok, ezt szinte lehetetlen megvalósítanom. Persze volt már rá példa, mikor bementem a könyvtárba és csak találomra lekaptam egy könyvet a polcról és meg kell mondjam megvan a varázsa. Bár a kockázata is. De még ez se teljesen igaz, hisz tudtam a műfaját - elvégre aszerint vannak rendezve - és láttam a borítóját is. Márpedig csak ezeket tudva is lesznek bizonyos elvárásaim a könyvvel kapcsolatban. Arról már ne is beszéljünk, mikor a várólistámról/magánkönyvtáramból olvasok - ami valljuk be sokkal gyakrabban előfordul - hisz ekkor tudom mi a fülszövege, milyen a borítója, mi a műfaja, esetleg még az írótól is olvastam már, sőt kritikákkal is szembefutottam. Szóval kialakult bennem egy kép róla még olvasás előtt, ami aztán vagy bejön, vagy nem. Nem mindig rossz az sem, mikor nem úgy alakul, ahogy elképzeltem, sőt, de a következőkben pont ennek az ellenkezőjére hozok példákat. Vagyis jöjjön 10 könyv, ami csalódást okozott - különböző okok miatt. És esetleg segítség lehet, hogy ne essetek az én hibámba és nektek pozitív csalódást okozzanak a következő regények.

Azon már annyira nem szoktam meglepődni, mikor a véleményem nem teljesen egyezik a többséggel, de ezt a könyvet nagyon vártam már Zsina miatt, mivel ő sokat áradozott róla annak idején. Ezzel szemben a könyv 2/3-át untam és idegesített is, így nem azt a színvonalat és élményt kaptam, mint amire számítottam. Az a bizonyos eset, mikor túl magasak voltak az elvárásaim. 

KRITIKA

Tipikus esete, mikor egyszerűen nem értem mit esznek egy könyvön annyian a saját élményeim alapján.

És ilyenkor jövök rá mindig újra és újra, hogy mennyire különbözőek is vagyunk. 

KRITIKA

Ritka, mint a fehér holló, de nekem jobban tetszett a film. Azt láttam először, így nekem az az igazi sztori, sőt jobban is tetszett úgy, hiába a filmen változtattak. Plusz ez volt az első könyvem Neil Gaimantól és azóta is tart a se veled, se nélküled kapcsolatom vele. Könyvenként változik, hogy éppen szeretem-e, vagy sem.

 Jóval gyengébb lett ez a rész, mint az előzőek, nem volt katarzis/csúcspont, jók voltak az ötletek, de valahogy mind elúszott és nem váltotta ki belőlem a várt hatást és a lezárás is elkapkodott és csalódást okozó lett. Kár ezért a sorozatzárásért.

KRITIKA

Többiek: Tetszeni fog, olyan mint az Anita Blake sorozat!

Én: Egyáltalán nem olyan! 

Nem rossz ez a sorozat, csak jót tenne neki, ha nem hasonlítanák a fentebb leírt módon, mert így kissé magas elvárásoknak - önmagához képest - kéne megfelelnie, amihez nem elég "érett".

Halloween miatt kezdtem el olvasni annak idején, és valami baljóslatú-borzongós élményt vártam, de nem azt kaptam. Azt tanácsolom, hogy ne ilyen indíttatásból álljatok neki, és akkor tetszeni fog. Ha viszont olyan könyvet akartok, akkor keressetek tovább!

KRITIKA

Jó pár éve volt már, hogy olvastam a Garaboncot, de arra emlékszem, hogy imádtam. A Zsarát viszont alapjában véve is csak középszerű volt, nem hogy még a Garabonc szintjéhez képest. Olyan volt, mintha nem is ugyan az a szerző írta volna. 

Unalmas. Időhúzás. Töltelékkönyv. Nyavalygás és ráadásul még buta is. Még szerencse, hogy a következő rész hozza az elvárt színvonalat.

KRITIKA

Huh, azt se tudom hol kezdjem...

itt minden le van írva, bár kicsit talán nyersen fogalmaztam: KRITIKA

Majd megpróbálkozok a Gombnyomásra sorozatával is, hátha az írónő sokat fejlődött azóta.

Nagyon szeretem a sportolós-romantikus-erotikus könyveket, így érteleszerűen ez a regény is izgatta a fantáziám, de végül nem nyújtott túl sokat. Annyival jobbra és élvezetesebbre számítottam, hogy elég nagy pofára esés volt a vége.
KRITIKA

Nektek melyik könyv okozott kellemetlen meglepetést?

U.i.: Nem tudom, hogy az elkövetkező hetekben milyen rendszerességgel fog megjelenni a rovat, mert kezdődik a vizsgaidőszakom és nem nagyon lesz időm élni se, főleg az elején. 

 

Tovább

Vicky

Share Tweet Pin It +1

4 Comments