In 5 pont Főnix Könyvműhely magyar író poszt-apokaliptikus steampunk Vivien Holloway Winie Langton történetek

Rövid szösszenet | Vivien Holloway - Tolvajok kézikönyve

Winie Langton történetek #4


Winie ​​megmenekült a hóhér kötelétől, de ez nem jelenti azt, hogy csendesen meghúzná magát, és várná, amíg a viharfelhők teljesen elvonulnak a feje fölül.
Will „tanulmányai” folytatódnak, és Winie próbálja őt felkészíteni a vizsgájára. Feladatként szabja neki, hogy önállóan tervelje ki egy általa kiválasztott tárgy elrablását, Will döntése pedig a Könyv másolatában látott Pacsirtára esik.
Winie-t eközben apja ismét behúzza a csőbe, és rátestálja keresztlánya, Marie Kennellis vőlegényének előkerítését. A lány jó híre múlik azon, Winie-nek sikerül-e felkutatni a szökevény fiút, aki minden bizonnyal kártyaadósságai miatt bujdokol.
Will eközben külön utakon jár, és úgy tűnik, túlságosan is messzire megy a Pacsirta utáni vadászat során, amit azonban a Langton család – különösen Winie – talán sosem fog megbocsájtani neki.  

♠♠♠♠♠♠♠♠♠♠♠♠♠

De jó volt visszatérni ebbe az ismerős világba. Már otthonosan és repeső szívvel barangolok a lapok között és minden apró új infóra egy kiéhezett ragadozó hevességével vetem magam. És most még a múltról is kaptam egy parányi infót egy történelem lecke keretein belül! Hát igen az első rész óta vadászok minden ilyen információ morzsára, amivel megszán az írónő. Imádom, ahogy egyre több minden derül ki a tolvajcsalád életével kapcsolatban és az olyan apró kérdésekre is sorban választ kapok, mint például a gyerekek taníttatása. Új szereplő is feltűnik a színen, aki azonnal felkeltette az érdeklődésem - na igen, sok minden van Harry Roghan körül, amit meg lehetne fejteni.
forrás

A könyv eleje óta megállíthatatlanul robogtunk a vég felé és már a felénél kezdtem kapiskálni, hogy elég fájdalmas csattanás lesz ott a végén. De hiába próbáltam volna behúzni a féket, nem tudtam megállítani az események ilyen irányú alakulását, így csak döbbenten figyeltem mikor bekövetkezett a szerencsétlenség. Na nem mintha egy tömegkarambolt szemléltetnék itt nektek, csupán a romokat, amit a függővég hagyott maga után. Azt hinné az ember, hogy már hozzászoktam Weenél ezekhez a fránya függővégekhez, de még mindig képesek kiidegelni. Főleg mert ilyen aprócska könyvecskékről van szó. Legszívesebben az összeset egyszerre olvasnám. Hjaj Winie szívem, most pont azért a hirtelen természeted miatt csapkodnálak meg, - egy székkel, csak úgy kedvesen - amit amúgy úgy bírok benned.

Úgy érzem magam mint egy függő, aki mindig csak annyit kap ebből a sorozatból, hogy kibírja a következő adagig, de arra soha nem elég, hogy ténylegesen kielégítse a szükségleteim. És ez igenis egy létező probléma! Ráadásul ez csak egyre jobb, eddig ez volt a sorozat legjobb része.

Egy kis extra:

Az írónő tette közzé nem olyan rég az alábbi képet ezzel a szöveggel:
"Pinteresten találtam a képeket :)
A sorban az utolsó lány kiléte egyelőre titok, de ha az égiek is úgy akarják, jövőre talán már megismerhetitek… ;)"


Balról jobbra a hozzájuk kapcsolódó regények: (✔- olvasva, de a többi is tervben van:)
  • Pokoli szolgálat ✔
  • Moira
  • Végtelen horizont
  • Winie Langton történetek
  • És a fentebb említett titok, amit már nagyon várok! #kékhajkékhajkékhaj
A következő Winie regény címe pedig a Mechanikus farkas lesz és novemberre van ígérve. Csak úgy megsúgom, hogy ez a farkas már itt feltűnik és köze van Harryhez. Itt egy kis ízelítő belőle:
"- Anya, bemutatom Harry Roghant, Harry, ő az édesanyám.
- Üdvözlöm, Mrs. Langton – köszönt Harry igen udvariasan és jól nevelten, majd kezet csókolt anyámnak. Kezet csókolt. Az én anyámnak. És tudtam, hogy ezt a játszmát innentől elvesztettem."
*************
" - Mondták, hogy maga nem könnyű eset, Miss. Langton – morogta, és nem kérdeztem, mégis ki állította ezt; nyilván akárki, aki öt percnél régebb óta ismer. – Úgy hallottam, Mr. Roghan az ön segítségével szerzett meg egy igen ritka, talán kijelenthetjük, hogy az utolsó épségben lévő gyalogsági rohamfarkast.
- Tehát úgy hallotta – ismételtem, mire bólintott.
- Úgy.
Hogy ebben a városban mindenkinek milyen remek a hallása… Őrület."
************
" - Tudom, a vacsora. Legkésőbb két napon belül elintézem.
- Remélem is. Mert semmi kedvem egy évtizedek óta elhagyatott alagútban kúszni-mászni.
Felvonta a szemöldökét.
- Miféle alagútban?
- Olyanban, ahová apám fog lezavarni, ha nem sikerül eltávolítani a papot a templomból.
- Érdekes családod van, mondták már? – jegyezte meg.
Erre most mit lehetett felelni?
- Állandóan."
 

(Forrás: Az írónő facebook oldala)

♠♠♠♠♠♠♠♠♠♠♠♠♠
5/5

Borító: 5/5 
Történet: 5/5
Karakterek: 5/5 
Kedvenc karakter: Winie

Kiadó: Főnix Könyvműhely
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 132 .o.
Műfaj: poszt-apokaliptikus steampunk, kaland
Molyos átlag: 95%
A külön forrással nem jelölt képek a Pinterestről származnak
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek fül alatt.  



Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In borítómánia

Bortómánia | Öltözzünk be

Azt hiszem senkit nem lepek meg, hogy az eheti téma a Halloween, pontosabban a beöltözős party lett. (A tavalyi posztot ITT leshetitek meg.) A Halloween-nel kapcsolatban azt hiszem mindenkinek a csokik és a szellemek mellett a beöltözés ugrik be az elsők között, én ráadásul kifejezetten imádom ezeket a beöltözős bulikat - nem csak ezt, bármilyen témában ha beöltözni/jelmezt tervezni/sminkelni kell az jöhet - és tegnap/ma hajnalban már túl is vagyok egy fergeteges bulin, így friss emlékekkel válogattam össze ezt a posztot. "Halottak napja vs Halloween" vagy az "amerikai ünnep" dolgokba meg inkább ne menjünk bele, már a falra mászok ezektől a témáktól. 


*Az éjszaka teremtményi book tag ITT olvasható*

...csontváznak
Talán az egyik legegyszerűbb és legkönnyebben - nem mellesleg olcsón - elkészíthető jelmez, ami még jól is néz ki. Maga a smink része pofonegyszerű, ráadásul rengeteg tutorial videó kering róla a neten, így ha nem vagy egy sminkmester is képes leszel egy ütős maszkot alkotni. Maga a test többi része meg egyszerűen megoldható: felveszel egy fekete/szürke kezeslábast és a legegyszerűbben akár papírból kivágott csontokat rögzítesz rá. De persze lehet kapni készen is ilyen ruhákat, bár elég borsos ára tud lenni - elvégre mindenből pénzt kell csinálni...

...sugar skull
Nagy kedvenc és elég populáris, mert iszonyat jól néz ki. Ehhez is sok tutorial videó van, bár lehet kell neki pár nekifutás, hogy tényleg jól nézzen ki, de ez se olyan bonyolult smink. Ütős hajfestéssel (kimosható akár és akkor nem kell aggódni a tartóssága miatt) még meg lehet koronázni. 

...zombinak/vámpírnak/szellemnek/a szokásos választásoknak
A folyékony latex, a vatta és az alapozó, majd erre a festék igazi csodákra képes zombijelmezeknél.

....boszorkánynak
Örök, de remek ötlet, ami nagy sikert arathat. Rengeteg féle kontaktlencsét lehet kapni különböző színekben és iszonyat látványos tud lenni. Bár az is biztos, hogy nem mindig érdemes a legolcsóbbat megvenni, mert a szemedbe rakod és nem mindegy milyen minőségű - tapasztalat. Meg az se mindegy milyen szín, mert van olyan, amivel nem sok mindent fogsz látni. Például Banshee öltözékhez jól néz ki a tiszta fehér szem, csak az ég világon semmit nem látsz rajta keresztül. Ezekben az esetekben is lehet ám játszani a hajszínnel például most odáig vagyok a kék színátmenetes hajakért, de a képzeletedre van bízva.
...angyal vs ördög 
Szintén gyakori választás és őszintén bevallva számomra kissé elcsépelt választás - főleg a szexi angyal kombó - de ha megfelelő szárnyaid vannak hozzá ütős szett lehet. Itt is érdemes lehet kontaktlencsét berakni.

....az ötlet bárhonnan jöhet, még videojátékokból is
Meglehetősen érdekes dolgokba botlik az ember lánya ilyen estéken.

...vagy éppen a kelta mitológiából
Bizony, elmondhatom, hogy még Morrighannel is találkoztam. Még egy hollója is volt - na nem igazi. Vörös haj, vörös szem kombinációval igazán látványos volt.

...klasszikus horrorfilm szereplők is játszhatnak
Na jó azért például egy élő kígyót ne akarj bevinni. És akármennyire is kellékek azok a fegyverek, lehet a biztonsági őr - már ha olyan helyre mész - nem örül majd annyira neked.

....egyediség
Persze az eddig tárgyalt ötletek elég közkedveltek, így sokan is öltöznek be ezeknek. Ha te viszont nem akarsz beállni a sorba, akkor engedd szabadjára a képzeled. Nem ajánlom például, hogy a Suicide Squadból öltözz be Harley Quinn-nek vagy éppen Jokernek, mert hiába van ütős jelmezed, az biztos, hogy még legalább 30-an lesznek melletted ennek beöltözve. Például tegnap találkoztam egy csajjal, akinek fluoreszkáló tollak voltak a karjára rögzítve, mint szárnyak és egy ókori görög stílusú ruhában volt, rohadt ijesztő sminkel kiegészítve - mint megtudtam tőle, egy hárpia volt. Hát igen a görög mitológia meg a Halloween kapcsolatáról lehetne vitatkozni, de mindenesetre egyedi és elképesztően látványos volt.

...vagy csak legyél önmagad és könyvmolyhoz híven öltözz be egy kedvenc szereplődnek

Igazából így is, úgyis megcsináltam volna ezt a posztot a rovat keretein belül, de Virág bloggerina volt olyan aranyos és felkért egy közös projekthez pár blogos társammal együtt, így kettő az egyben ezt a posztot csináltam meg. Halloweeni témában tehát olvashatok még jobbnál jobb érdekességeket és ötleteket az alábbi blogokon:
U.i.: Elutazok egy kicsit pihenni a hosszú hétvégén, de azért holnap még nézzetek be ha érdekel titeket egy rövid szösszenet a Tolvajok kézikönyvéről, ráadásként még pár infót is megosztok veletek Wee terveiről és a következő részbe is beleolvashattok. 


Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In 4.5 pont Leena Krohn önálló poszt-apokaliptikus sci-fi szépirodalom Typotex

Mi a valóság? | Leena Krohn - Hotel Sapiens

Valahol ​​a nem túl távoli, posztapokaliptikus jövőben, amikor már számítógépes algoritmusok uralják a világot, létezik egy hely, mely egyszerre börtöne, múzeuma, elmegyógyintézete, iskolája és mindenekelőtt menedéke a kihalóban lévő életformáknak, az embereknek. A Hotel Sapiens lakóit érzelemmentes, kibernetikus apácák felügyelik és egyetlen szórakozásként híres filozófusok és tudósok újraprogramozott hologramjai tartanak számukra különös szemináriumokat. Az egymással feleselő, kaleidoszkópszerű elbeszélésekből többek között megismerhetjük a bámészkodót, aki a felhők helyett immár a vegyszercsíkokat tanulmányozza; az embert, aki önmaga árnyéka; a statisztikust, aki szeretett volna megszelídíteni egy Gauss-görbét; a pszichiátert, aki a saját betegévé változott; a mindenkori átlagot képviselő Hétköznapi Embert. A kötetből még megtudhatjuk, hogy miként teljesedik be egy jóslat, hogy néz ki a Föld zászlaja, vagy éppen mit gondolnak az emberekről a növények. A sokszor filozofikus mélységű történetszálakból végül összeáll egy történet, melyből kiderül, miképpen változott az egykor uralkodó faj pátyolgatni való gyermekké, és hogy ebben a nyomasztó és abszurd világban, ahol a mindent ellepő tejfehér ködben csak és kizárólag önmagukra számíthatnak, képesek-e egyáltalán megőrizni egyetlen kincsüket: emberi mivoltukat.
**************
Különös egy könyv ez.
Már az első pillantás a könyvre is értetlen szemráncolást eredményez, de a címe az, ami igazán megfog és gondolkozásra késztet. Vajon mi ez?  

"– Sorsunk ugyanis nem más, mint saját cselekedeteink összessége.
– Azt gondolja tehát, hogy mi magunk alakítjuk a sorsunkat? Hogy az ember mindössze saját tettei összessége, semmi több?
– De bizony több, sokkal több – felelte. – Nem csak saját cselekedeteink, hanem minden ember cselekedeteinek összessége."

Kissé talán elvontnak tűnik, főleg első beleolvasásnál. Kesze-kusza, össze-vissza ugrál, azt se tudod először hol van a fent és a lent. De sodor magával ez a furcsa könyv. Olyan érzésed van, mintha őrült lenne a szerző, őrültek a szereplők, de még maga a könyv is. Majd a végén már úgy érzed ez a normális és te vagy az őrült. 

Hangulat kell hozzá, nyitott elme. Ki fog zökkenteni a megszokott gondolatmederből. Görbe tükröt állít az emberiségnek - úgy is mint fajnak -, a társadalomnak, a mindennapinak vélt életünknek, a gondolkozásunknak és a hitünknek. A meggyőződésünknek, hogy ki az őrült és ki nem, kinek van igaza és ki téved. Az emberi mivoltnak. De tényleg tisztában vagyunk vele, mit is jelent ez? És vajon nem pusztán egy illúzió, amit a fajunk teremtett?

"– Az óra egy kötőgép. Az egyik szemet a másikba hurkolva köti az időt – folytatta. – A saját fogalmainkból hozza létre. Rendkívül figyelemreméltó szerkezet: termékké alakítja az illúziót. S még annál is értékesebbé, mivel óra nélkül társadalom – ami adást és vételt, egyezséget és büntetést jelent – egyszerűen nem létezik. Az idő jelenti bármilyen egyezség előfeltételét, az óra adja nekünk azt, ami közös."

Szép lassan megismerjük a Hotel minden egyes lakóját és személyes őrületüket, fóbiáikat és szemléletmódjukat. Egy-egy embertípust személyesítenek meg, mindezt a szürrealitás jótékony leplében, viszont mégis tökéletes alapot ad, hogy általuk az író megoszthassa nagyon is helytálló nézeteit rólunk, emberekről. Minden lakónak van egy saját kis világa, amin keresztül és aminek megfelelően képesek befogadni a valóságot - legalábbis azon szegletét, ami átmegy ezen a szűrőn. Elsőre őrültnek tituláljuk őket, de ugyanakkor elgondolkoztat: nem mindannyian ezt tesszük? Nehéz szétválasztani a valóságot a képzelettől.

"Hogy mi az igazság, arról az elme keveset tud. Az emberré növekedés egyben a képzelet világába való növekedés. Mit képzeltünk el? Azt, amit valóságnak neveztünk."

A valóságnak csak azt a részét látjuk, amit látni akarunk, mindezt olyan módon, ami a személyiségünknek megfelel. Éppen ezért nincs is két egyforma elbeszélés egy eseményről, vagy éppen helyről. A tényleges valóságnak más-más elemeit ragadja meg egy-egy személy, ha úgy jobban tetszik, mindenki készít magának az élete során egy szemüveget, amin keresztül szemléli a világot. Persze ez a tapasztalatokkal, más emberi kapcsolatok által és a saját "megvilágosodásaiddal" változhat. És úgy gondolom ezért olyan fantasztikus dolog olvasni, mert bepillantást nyerhetünk egy másik személy - az író - egyedi "valóságába", megismerhetjük, hogy ő hogyan szemléli a világot. És a legjobb esetben még talán a saját látásmódunkat is tágíthatja. 

"A legjelentéktelenebb könyv is önálló világ, melyben láthatóvá válik a láthatatlan."


Elgondolkoztatott. És ha mást nem is ér el ennél és a végén egy értetlen fejcsóválással teszed is félre, már elérte a célját. 

****************
4,5/5

Külföldi borító
Borító: 4/5 - figyelemfelkeltő az biztos
Történet: 4,5/5
Megvalósítás: 5/5  
Karakterek:? - ezt nehéz lenne így értékelni

Kiadó: Typotex
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 172.o.
Fordító: Molnár Csilla
Műfaj: sci-fi/poszt-apokaliptikus, szépirodalom (? talán, nehéz besorolni)
Eredeti címe: Hotel Sapiens (finn)
Goodreads-es átlag: 3.63
Molyos átlag: 85%
A képek a Pinterestről származnak 





Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In borítómánia

Borítómánia | Víz alatt

"… a víz alatt minden olyan gyönyörű. Mintha egy másik világba kerültem volna."
- Suzanne Collins - Futótűz 
















Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In jó lenne ha

Jó lenne, ha... | Hacker Aranyhaj, avagy Cress

A Jó lenne, ha... rovat előző számában is már beszéltünk az elkaszált sorozatokról, boncolgattuk egy kicsit miért is történik és miket eredményez olvasói és kiadó félről. Mivel ez egy elég gyakori jelenség, sajnos, ezen a picike hazai könyvpiacon, így szinte kiapadhatatlan témát jelent ehhez a rovathoz. Persze nem fogok mindig ilyen sorozatokat hozni, mert rengeteg más angol könyv is várakozik a magyar figyelemre, de ma még ennél a témánál maradunk. 

Ezúttal is egy "Akarom! Most" kategóriába tartozó sorozatot mutatok be, ami sajnos már nem élte meg a 3. részt kis hazánkban a "érdektelenség" miatt. Marissa Meyer Holdbéli krónikák 3. részéről van szó - csak, hogy ne húzzam tovább a szót - ami a Cress címet viseli. Megélte a kiadást a Cinder, amiben belecsöppenhettünk egy sci-fi és mese nászából született világba,  majd Piroska újragondolt történetét is megismerhettük a Scarletben, de a hacker Rapunzelről már nem olvashatunk - legnagyobb bánatomra.

A könyv:
Marissa Meyer - Cress

✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷
Rapunzel tornya egy műhold. Nem engedheti le a haját - vagy éppen a védelmét.
A Holdbéli Krónikák 3. kötetében, Thorne kapitány és Cinder szökevények és menekülniük kell, ezúttal már Scarlettel és Wolffal kiegészülve. Eközben pedig együtt tervezik Levana királynő és a hadserege megbuktatását.
Ehhez pedig a legjobb reményük Cress, aki gyerekkora óta egy műholdban raboskodik, egyedüli társai pedig a monitorjai. Ennek köszönhetően viszont kiváló hackerré vált - aki éppen most kapott parancsot Levanától, hogy nyomozza le Cindert és az ő jóképű társát.
Ha ez nem lenne elég baj, a csapat szétválik, mikor a merész szöktetés félresikerül. Cress végre megkapja áhított szabadságát, de ez nagy árat követel. Ezalatt, Levana királynő házasságát Kai-jal semmi és senki nem állíthatja meg. Cress, Scarlet és Cinder nem jelentkezett, hogy megmentse a világot, de mégis ők az egyetlenek akik talán képesek rá.
(Saját fordítás - bár nem szó szerint. És még így se tetszik. Nem igazán illik hozzá.)
✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷✷

A sorozat:

Marissa Meyer - Holdbéli Krónikák (lezárult sorozat)
0,5. Glitches
1. Cinder
1,5. The Queen's Army
2. Scarlet
3. Cress
3,5. Fairest
4. Winter
4,5. Wires and Nerve

*Az x,5. részek kiegészítő kötetek*

Kiadta az előző részeket: Alexandra

Véleményem:

Ebben a 4 részes sorozatban (+kiegészítő kötetek) a már kívülről fújt tündérmesék elevenednek meg egy egészen más köntösben. Méghozzá a Hamupipőke, a Piroska, az Aranyhaj és a Hófehérke nosztalgikus elemeit fedezhetjük fel a kötetek során, mindezt egy sci-fi világba ágyazva, jó néhány fantasztikus elemmel megspékelve. És habár minden részben új mese, ezáltal pedig új szereplők kerülnek az előtérbe, de mégis egy fő történetszálat visz végig a sorozat és a régebbi, megkedvelt szereplők se lesznek elfelejtve. Lévén, hogy máig odáig vagyok a mesékért, már az alapkoncepció is megvett magának, de ezen felül is egy jól átgondolt, remekül kivitelezett, színes és élettel teli szériát ismerhettem meg. És nem hiszem, hogy egy ilyen sorozat kaszát érdemelne, mert ennyivel is szegényebb lett az itthoni kicsiny könyvpiac.

Ha még nem olvastad, mindenképp nézz utána és vágja bele a kalandba! Ha pedig már megtetted, ne tartsd magadban az élményeid és beszélj róla, oszd meg másokkal a véleményed!

Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments

In film könyvadaptáció Nerve thriller

Filmmustra | Nerve - Idegpálya

Néző vagy játékos? 


Az Idegpálya tipikusan az a film, amire minden további nélkül rásütöm az aktuális jelzőt, holott egy fikcionális történetet mutat be. De nem tagadhatja senki, hogy az Instasztárok, a vloggerek és még megannyi hasonlóan lenyűgözőnek hangzó titulust viselő "hírességek" korát éljük, hála a netnek. Rengeteg ábrándos tekintetű fiatal - és felnőtt! Mindig azt mondják ez az új generáció problémája, de nem egy a fiataloknál is sokkal nagyobb függőséget mutató felnőttet ismerek - követi nyomon a neten ezeknek az idealizált, tökéletes életet bemutató embernek a megrendezett hétköznapjait és arról ábrándoznak, hogy ők is ilyen életet éljenek. Persze a háttérbe ez a tömeg nem lát be, nem tudja mennyi óra pózolás van egy-egy kép mögött, vagy hogy egyébként milyen életet is él az adott ember és mennyire kikészítheti őket ez a felszínes, látszat élet. Nem azt mondom, hogy ez az egész rossz, mert ez sem igaz, vagy hogy minden vlogger vagy éppen insta híresség ilyen, csak arra akarok rámutatni, hogy a képernyőn keresztül nem feltétlen a valóságot látod. Valamint egy felhasználónév mögé bújva könnyű bátornak és nagyszájúnak lenni. 


Na de hogy miért is beszélek erről és koptatom a monitorom ezzel kapcsolatban - főleg egy blogon keresztül? Mert a mai film is e köré a téma köré épült fel. A Nerve, avagy magyarul az Idegpálya egy könyvadaptáció, Jeanne Ryan hasonló címet viselő regénye alapján készült. Igaz, azt mondják elég sok mindenben eltér a film a könyvtől, bár erről én nem tudok mit nyilatkozni, mert a könyvet még nem volt szerencsém olvasni. A sztori egy Idegpálya nevű játékról szól, ami lényegében egy online felelsz vagy mersz játék, amiben vagy nézőként, vagy játékosként vehetsz részt és elképesztő népszerűségnek örvend a fiatalok körében. És ebbe a játékba csöppen majd bele főhősnőnk, Vee is, aki azért regisztrál be, hogy megmutassa, nem az a visszahúzódó kisegér, akinek mindenki tartja. Ezt követően már nincs megállás, minden teljesített feladat után egyre nagyobb összegeket kap és a nézők is egyre többet követelnek, miközben az egekbe szökik a népszerűsége. Mikor aztán ráeszmél, hogy mi is történik és mekkora a tétje ennek a játéknak és ki akarna szállni, már nem olyan egyszerű mint azt az elején gondolta. 


Az egész játéknak az ötlete, a 3 szabály, a pénzkeresés és nézettség beleszövése nagyon tetszett és minden további nélkül elhinném, hogy ez ténylegesen létezhetne - végül is ha nem is ilyen formában, de létezik - a mai világban és ekkora népszerűségnek örvendene. Nagyon jól bemutatta az extázist és sikerélményt, amit ez a játék nyújthatott Veenek, a könnyű pénz csábítását, a nézőknek való megfelelési kényszert, a "Csak még egy utolsót" érzést, a népszerűség csábítását és a névtelen nézőként való bátorságot. Szinte borzongva néztem és legszívesebben rákiáltottam volna Veere néha, mert pontosan tudtad mi lesz ebből, de ugyanakkor izgalommal nézted, hogy még egy és még egy próbát elvállal. Nagyon jól volt felépítve ez a függőségérzete a filmnek és mindezt nézőként is remekül érzékeltük. Vee a tipikus hétköznapi lány, hétköznapi problémákkal és gátlásokkal, ugyanakkor azért nem volt sík hülye - amit nagyon értékeltem -  Ian a titokzatos és magával ragadó szépfiú, akit szinte minden tinilány vakon követne, na meg a legjobb barát és barátnő és az ebből adódó konfliktusok is mind szokványosak és gyakran előfordulóak voltak, éppen ezért nagyon könnyű volt beleképzelned magad a sztoriba. Elhihetted, hogy ez akár te is lehetnél. Na jó, nem hinném, hogy én ilyen vagyok, de az erre való szándék átjött. Szóval az eleje tetszett.


Aztán jött a konklúzió és a megoldás és az egész 9-10 pontos élmény rögtön lejjebb csúszott. Annyira jól volt felépítve az egész téma, több oldalról körbejárva és bemutatva a különböző szálakat és ha egy ütős vége lett volna, akkor ez akkorát csattanhatott volna, hogy ténylegesen maradandó élménnyel és egy jó nagy pofonnal távozhattál volna. De nem. A készítők nem tudom, hogy nem merték meglépni, vagy csak észbe kaptak, hogy ez egy tinifilm, vagy csak a könyvnek volt ilyen vége - valaki mondja már meg, a vége a könyvvel megegyezik? - de olyan szinten szájbarágós, bugyuta, annyira amerikai és nyálas lett a vége, hogy megfeküdte a nyomrom. Annyira rosszul esett, hogy azt nem tudom elmondani. A komoly témát a végén lezártuk egy felszínes megoldással, rózsaszín happyendbe csomagolva, hogy remélhetőleg minden mélységét elveszítse a film. Meg a képembe nyomtak egy üzenetet, ami nem mondom, hogy rossz, de annyival többet mondhatott volna a film ezzel kapcsolatban, hogy csak hiányérzetet hagyott maga után. 

Olyan mérges voltam, mikor vége lett, hogy órákig ezen füstölögtem, mert ez egy jó film, sőt nagyon jó film lehetett volna.

U.i.: Vee anyja csak engem idegesített annyira?

➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶➴➶

7/10

Eredeti cím: Nerve
Magyar cím: Idegpálya
Alapmű: Jeanne Ryan - Idegpálya

Stílus: thriller (a végén egy jó adag tinirománccal nyakon öntve)
Nemzet: amerikai
Rendező: Henry Joost, Ariel Schulman
Színészek: Emma Roberts (Vee), Dave Franco (Ian), Emily Meade (Sydney), Miles Heizer (Tommy), teljes lista ITT

Tovább

Share Tweet Pin It +1

2 Comments

In borítómánia

Borítómánia | Kész fejetlenség


*Ne aggódjatok, még élek! Kissé nagy volt mostanában a csönd felőlem, de nem kell e mögé a szótlanság mögé - na nem mintha ténylegesen képes lettem volna befogni, csak most nem közvetítettem felétek itt^^ - hatalmas problémákat látni, szimplán úgy éreztem kell egy kis szünet. Egyszerűen nem volt kedvem írni, nem akartam olvasás közben azon gondolkozni, hogy írjam meg a kritikát, szimplán kikapcsoltam a blogger énem egy picit. De már kezd hiányozni, - meg ti is -  úgy visszatérek szép lassan.*







 

Tovább

Share Tweet Pin It +1

0 Comments