Az elveszett flotta #2
A Szövetség már egy évszázada vívja háborúját a Szindikátus Világokkal szemben. Flottája csapdába esett az ellenséges terület szívében, és John „Black Jack” Geary flottakapitányra hárult a feladat, hogy a hajóit visszavezesse a biztonságba. Az út azonban hosszú és veszedelmekkel teli, és a flottát nem csupán a szindikátusiak túlereje, de egy belső lázadás is fenyegeti.
*************
"Gondolkodtam azon, hogy talán nem emberi értelem is kapcsolódik ehhez a
borzalmasan pusztító háborúhoz, amit az elmúlt évszázadban vívtunk
egymással. De mostanra már tudnom kellene, hogy az embernek nincs
szüksége más értelmes fajra, aminek a befolyása nyomán valami
ostobaságot tudunk tenni."
Be kell ismernem magamnak, hogy meglehetősen elfogult vagyok ezzel a sorozattal. Eddig is érzetem, sőt az első rész kissé csapongó posztjánál ki is tértem rá, de ennél a résznél még szembetűnőbbé vált ez a számomra. Na de kezdjük az elején.
A történet ott folytatódik, ahol az előző részben megszakadt, a szedett-vedett flotta tovább halad a Szövetség felé a Szindikátusi erőkkel a nyomában Geary sorhajókapitány vezetésével, akinek nem csak a szindikátusi erőkkel kell felvennie a harcot, de meg kell küzdenie a saját emberivel és önmagával is. Lényegében az első részben felvázolt bonyodalmakat viszi tovább a szerző, helyenként megpróbálja kibontani azokat, árnyalni és néhány új elem behozatalával megbolondítani. Nagyon tetszett, hogy bejött a képbe Falco, a szintén hősnek számító kapitány, aki sok évnyi raboskodás után megmenekült a flotta segítségével. A nem kevés ambícióval, magával ragadó karizmával és önmagában, mint egyedüli megmentőben megszállott hittel rendelkező volt kapitány nem is rejti véka alá szándékait - a Geary reformjai miatt elégedetlenkedő parancsnokok pedig meglátják benne a lehetőséget.
Ez a helyzet pedig rengeteg lehetőséget rejtett magában a helyzet bonyolítására és az izgalom fokozására, amit el is kezd a szerző, viszont valahogy félúton meggondolja magát és visszatáncol. Engem meg ott hagy lógva a levegőben, miután fellelkesített. És ezért kissé mérges vagyok, mert az írói is látta a lehetőséget, hogy egy kis mélységet adjon a sztorihoz, hogy kicsit túllendüljünk a szórakoztatáson és a "warporn" szinten, de aztán mégse merte végig vinni. Helyette elsunnyogja és reménykedik, hogy nem tűnik fel. Na és itt volt igazán szembetűnő az elfogultságom, mert habár mérges voltam, de ennek ellenére is tetszett a sztori. Ki érti?!
Másfelől azonban tetszett John önmagával és a hírnevéből adódó hatalmával folytatott küzdelme, nagyon jól lett megkomponálva és beleszőve az események láncolatába. Teljesen átérezhető volt a csábítás, hogy könnyedén megoldja a helyzetet pusztán a hatalmából adódó lehetőségekkel, hisz tudatában volt, hogy milyen következményekkel is jár a hasonló lázadás, ugyanakkor ez szembement volna mindennel, amit eddig megpróbált elérni. Nagy dilemma volt ez a számára, ami még elő fog szerintem jönni később is. A másik - és egyetlen további - karakter aki egy kis mélységet kapott az eddigi két részben, ezáltal félig kilépve a 2D-s papírmasé figurák közül, az Victoria, aki összetett személyiséggel és rengeteg titokkal van megáldva. Na meg a motivációi se teljesen tiszták, ami izgalmassá teszi a karakterét. Örültem, a kialakuló kapcsolatuknak, de annak még jobban hogy utána is árgus szemekkel követi minden tettét a kapitánynak és az élő lelkiismeretét játssza. Ezen felül a harcérintkezés
még mindig kismillió egyszer van leírva, de nem zavar, mert még mindig
tetszenek a harcjelenetek, ahogy a csatározások is John és a legénység
között. Szóval az első részben felvázolt pozitívumok még mindig élnek, szerencsére. A kedvenc jelenetem a hiperhálókapus rész volt, ott még a képzelőerőmet is sikerült megmozgatnia az írónak.
Egyszóval a Rendíthetetlenben felfedezett varázsa a sorozatnak még mindig hat rám, hiába kapott tőlem most hideget-meleget is, rajongásom eddig még töretlen. Remélem eléri, hogy végig kitartson és talán majd valamiféle fejlődést is sikerül eszközölnie a szerzőnek. Továbbra is ajánlom a sorozatot, mert remek szórakozást nyújt arra a pár órára, ráadásul sci-fi műfaj bevezetőként is megállhatja a helyét.
Borító: 5/5 - gyönyörű, főleg élőben
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 362.o.
>
Be kell ismernem magamnak, hogy meglehetősen elfogult vagyok ezzel a sorozattal. Eddig is érzetem, sőt az első rész kissé csapongó posztjánál ki is tértem rá, de ennél a résznél még szembetűnőbbé vált ez a számomra. Na de kezdjük az elején.
A történet ott folytatódik, ahol az előző részben megszakadt, a szedett-vedett flotta tovább halad a Szövetség felé a Szindikátusi erőkkel a nyomában Geary sorhajókapitány vezetésével, akinek nem csak a szindikátusi erőkkel kell felvennie a harcot, de meg kell küzdenie a saját emberivel és önmagával is. Lényegében az első részben felvázolt bonyodalmakat viszi tovább a szerző, helyenként megpróbálja kibontani azokat, árnyalni és néhány új elem behozatalával megbolondítani. Nagyon tetszett, hogy bejött a képbe Falco, a szintén hősnek számító kapitány, aki sok évnyi raboskodás után megmenekült a flotta segítségével. A nem kevés ambícióval, magával ragadó karizmával és önmagában, mint egyedüli megmentőben megszállott hittel rendelkező volt kapitány nem is rejti véka alá szándékait - a Geary reformjai miatt elégedetlenkedő parancsnokok pedig meglátják benne a lehetőséget.
Ez a helyzet pedig rengeteg lehetőséget rejtett magában a helyzet bonyolítására és az izgalom fokozására, amit el is kezd a szerző, viszont valahogy félúton meggondolja magát és visszatáncol. Engem meg ott hagy lógva a levegőben, miután fellelkesített. És ezért kissé mérges vagyok, mert az írói is látta a lehetőséget, hogy egy kis mélységet adjon a sztorihoz, hogy kicsit túllendüljünk a szórakoztatáson és a "warporn" szinten, de aztán mégse merte végig vinni. Helyette elsunnyogja és reménykedik, hogy nem tűnik fel. Na és itt volt igazán szembetűnő az elfogultságom, mert habár mérges voltam, de ennek ellenére is tetszett a sztori. Ki érti?!
Egyszóval a Rendíthetetlenben felfedezett varázsa a sorozatnak még mindig hat rám, hiába kapott tőlem most hideget-meleget is, rajongásom eddig még töretlen. Remélem eléri, hogy végig kitartson és talán majd valamiféle fejlődést is sikerül eszközölnie a szerzőnek. Továbbra is ajánlom a sorozatot, mert remek szórakozást nyújt arra a pár órára, ráadásul sci-fi műfaj bevezetőként is megállhatja a helyét.
*************
4,5/5
Történet: 4/5
Megvalósítás: 5/5
Megvalósítás: 5/5
Karakterek: 3,5/5 - már rögtön 2 karakter is lett, aki kapott személyiséget! Ha ilyen ütemben haladunk, a sorozat végére egész szép számmal lesznek.
Kedvenc karakter: John, Victoriára meg egyre kíváncsibb vagyok
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 362.o.
Fordító:Tamás Gábor
Műfaj: military sci-fi
Eredeti címe: Fearless
Műfaj: military sci-fi
Goodreads-es átlag: 3.97
Molyos átlag: 89%
A képek a Pinterestről származnak.
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek - Olvasmányok fül alatt.
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek - Olvasmányok fül alatt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése