In Top Ten Tuesday

Top 5 | Könyves szokások, amik miatt egy Grincs leszek


Tadam! *Dobpergés, felvonulás, nemzeti ünnepnap.* Tudom, hogy mindenki meglepődött, hogy csak egy napot kések  a szerdai Top 5 rovattal, főleg, hogy előző héten felvezettem, hogy nem fogom tudni kirakni. De, mostmár azt hiszem hihetünk a karácsonyi csoda erejében. Muhahaha

Hogy miről van szó? Ez egy könyvmolyok által kezdeményezett Goodreads-es játék, ahol minden héten egy megadott szempont alapján kell a résztvevőknek összeállítani egy Top 5-ös listát.

Egyszer már, évekkel ezelőtt volt egy hasonló posztom, amiben összeszedtem pár idegesítő könyves szokást, amit ➽ITT el is olvashattok. Azt kicsit komolyabban vettem, meglehetősen ideges hangulatban írtam meg - ezt a mai bejegyzést inkább lazára veszem. Igyekszem újakat mondani, nem ugyanazokat ismételni, de azért lehet lesz egy kis átfedés.

A különlegesek nehéz sorsa.

Nagy divat lett a YA könyvek terén, hogy a főszereplő valamilyen úton módon különleges, kiválasztott lesz. Ez lehet bármi - prófécia kiválasztottja, nagyhatalmú varázsló leszármazottja, vagy csak hupilila hajjal született - a lényeg, hogy katalizátora legyen a sztorinak. Nem csak cselekmény oldaláról tud ez hálás téma lenni, mert lehet ezt érzelmi oldalról is körüljárni. De valahogy nehezen érzem át szegény főhős szenvedéseit, mikor ez abban merül ki, hogy azon sír, hogy ő milyen különleges, meg őt mindenki szereti és ez neki milyen nehéz, mert ő csak átlagos akar lenni. Blabla.... brühü, mindjárt sírok. Valahogy nehezen tudom ezeket a szitukat komolyan venni. Ilyen volt például a Perzselő csók Laylája is. 

A szerelem mindennél fontosabb.


Világ vége van, támadnak a zombik, űrből érkező vérmes csivavák tépik szét a retikülöd, de te azon aggódsz, hogy A félistent vagy B adoniszt smacizd le két golyózápor között. Ismerős? Naná! Életszerű? Pfft... Bár lehet arra apellál az író, hogy a szerelem mindent legyőz?

"Nem vagyok elég jó hozzád."


Gyakori konfliktushelyzet: a szívszerelmesek idilli kapcsolatában útakadályt okoz, hogy a hímnemű egyed úgy érzi nem elég jó éteri/tökéletes leányzónk számára, így inkább elhagyja. Mert a másik jobbat érdemel, jobb lesz neki nélküle. De persze mind a ketten szenvednek, mert nem tudnak egymás nélkül élni. Mert akkorra a szerelem. Persze, de ahhoz már nincs elég nagy a szerelem, hogy a pasi a csaj szemébe mondja ezt, - netalántán meg is beszéljék, hogy a másik fél mit gondol (!) erről - vagy úgy gondolja van olyan értelmi szinten, hogy ne kelljen helyette döntéseket hozni? Ugyan kérlek, hova is gondolok. 

Bál nélkül márpedig nem lehet élni.

Mindegy, hogy a könyv amúgy milyen zsánerben íródott, milyen alap sztori olvasható - ha nincs benne bál, akkor nem is lehet sikeres YA. Tudjátok: Ha nincs kiposztolva a facere, akkor meg se történt szitu. Mert természetesen kötelező átélni, hogy a szürke kiskacsa főszereplőnk, gyönyörű hattyúvá alakul egy kis make up segítségével - jó az üzenet! irónia - és természetesen a bál legjobb pasija azonnal a lábai elé omlik. És nem vicc, ezt már sci-fi, fantasy, disztópia vagy bármilyen zsánerű könyvbe bele lehet szuszakolni. 

A kommunikáció sok mindent megold. *elborzadt sóhaj*


Gyerekek beszélgessetek! Tudom, nehéz elképzelni, hogy egy ilyen triviális dolog működhet, de a több óra hosszas spekuláció, "vajon mit gondolhat vagy mit érezhet?" kérdések helyett lehet egyszerűbb lenne néha személyesen megkérdezni. Nagyon szeretik a regényírók a beszéd hiányát és az ebből adódó félreértéseket kihasználni, ami alapvetően jól is van, de néha annyira banális dolgokról van szó, hogy a fejemet verem a falba.

Titeket milyen könyves szokások szoktak idegesíteni? 

Nézzetek be a többi szerdázó bloggerhez is ötletes posztokért:
*A képek a pinterestről származnak*

>

Related Articles

11 megjegyzés:

  1. Én is nagyon bólogattam a te listád olvasása alatt, minden pont nálam is betalál!

    A második és a harmadik nekem eszembe se jutott, de teljesen igazad van! Most olvastam a Jók és Rosszak Iskoláját, és abban is az van, hogy épp zűr van, de a bált azt tartsuk meg, bár ez a regény görbe tükör a kategóriájának. Itt épp azt akarta kihozni, hogy nem a bál a legfontosabb, de lényeg, hogy ebben is benne volt :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Jók és Rosszak iskoláját már én is tervezem egy ideje olvasni, nagyon jókat hallok vissza róla:)

      Törlés
    2. Kíváncsi leszek, hogy fog neked tetszeni ^^

      Törlés
  2. Hogy mennyire igazad van a kommunikáció és a szerelem mindennél fontosabb pontokkal! A többi engem kevésbé zavar, viszont az előbb említett kettő valóban elég zavaró! És rájöttem, hogy miért nem bírod CoHo-t :D mert ő is az a tipikus YA romantikus, és a könyveiben az összeszedett pontokból valamelyik meg szokott jelenni :D amúgy ha szeretnéd, és még nem kezded el a Velünk véget ért könyvét, akkor ezt közösen is olvashatjuk, hátha könnyebben befogadnád és elérne Téged is a CoHo-láz :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet. Eddig csak a Hopelesst olvastam az írónőtől, de az hatalmas csalódás volt. Nagyon szívesen olvasnám közösen, csak az a baj, hogy nem vettem még meg xD Most épp könyvstop van nálam, mert túlságosan elszaladt velem a ló az utóbbi időben:D

      Törlés
  3. Ó, imádom a fogalmazásmódodat ':D A bálos és a beszélgetős részen nagyon jót nevettem, egyet tudok érteni az összes ponttal, a "nem vagyok elég jó" hülyeség főleg egy alapjáraton nagyon vagány, "akinek nem tetszik, amilyen vagyok, tehet egy szívességet" pasiknál szokott idegesítő lenni számomra - igen, még mindig fáj a Rule-ban ez a marhaság...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Haha köszi:) Nekem ez a nem vagyok elég jó hozzá amúgy új keletű, régebben nem zavart - szerintem még imponált is a hormontúltengéses fantáziámnak, de azóta merem remélni, hogy felnőttem (egy kicsit). Szóval én annak idején a Rulet is szerettem.

      Törlés
    2. A Rule attól még nekem is nagy kedvenc és az "emberi" könyves pasik közül Rule a legnagyobb kedvencem, de ezt a pillanatnyi elmezavart nem tudtam megbocsájtani neki. :D

      Törlés
    3. Legalább nem "tökéletes" :P

      Törlés
  4. Mindegyik nagyon tetszett, de a kommunikáció hiánya tud a legjobban felidegesíteni. Akár több fejezetnyi nyavalygást meg lehetne spórolni, ha néha elmondanák a szereplők, hogy mi bajuk van. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, de akkor mi lenne a konfliktus? Mert sok könyvben csak ez okozza, semmi tényleges probléma nincs benne és ha ezt kivesszük, akkor nem marad benne semmi dráma. :D

      Törlés