Princess Lira is siren
royalty and the most lethal of them all. With the hearts of seventeen
princes in her collection, she is revered across the sea. Until a twist
of fate forces her to kill one of her own. To punish her daughter, the
Sea Queen transforms Lira into the one thing they loathe most—a human.
Robbed of her song, Lira has until the winter solstice to deliver Prince
Elian’s heart to the Sea Queen or remain a human forever.
The
ocean is the only place Prince Elian calls home, even though he is heir
to the most powerful kingdom in the world. Hunting sirens is more than
an unsavory hobby—it’s his calling. When he rescues a drowning woman in
the ocean, she’s more than what she appears. She promises to help him
find the key to destroying all of sirenkind for good—But can he trust
her? And just how many deals will Elian have to barter to eliminate
mankind’s greatest enemy?
*************
I HAVE A HEART for every year I’ve been alive.
Egy sötét feldolgozása A kis hableánynak, kis görög mitológiával és árnyalatnyi Sinbad feelinggel megfűszerezve. Egy történet, ahol a szirén hercegnő és a kalóz herceg leghőbb vágya, hogy megöljék egymást.
Az utóbbi időben keresem az antihősökkel operáló történeteket, mert a tipikus "tökéletes" YA főhősök kezdenek nagyon fárasztóak és unalmasak lenni. Úgy érzem mostanában mindig olyan történetbe futok bele, ahol nem tud a szerző klisékre épülő, pár alaptulajdonságot megtestesítő papírmasé szereplőknél többet alkotni. Így igazi felüdülés tud lenni a manapság egyre nagyobb divatot jelentő antihős főszereplő, aki jó esetben egy kissé mélyebb és összetettebb karakterábrázolást igényel. És legnagyobb örömömre, ennél a könyvnél kaptam egy kegyetlen szirén hercegnőt, aki hercegek szívét gyűjti és egy herceget, aki hátrahagyta trónörökösi teendőit és inkább szirénekre vadászik a legénységével. (Bár nem értem miért hívták őket kalózoknak - hisz nem raboltak és fosztogattak).
In one move, I plunge my fist into the prince’s chest and pull out his heart. (Lira)
Technically, I’m a murderer, but I like to think that’s one of my better qualities. (Elian)
De hamar kiderült számomra, hogy hiába a kezdeti felállás, mind a ketten a heroikus karakterek közé tartoznak, akik feláldoznák magukat a nagyobb jó érdekében. (Nem karakterfejlődés volt itt bemutatva, hanem pálfordulás) És ezzel nem azt mondom, hogy gonosznak kellett volna lennie a szereplőknek, sőt azt se, hogy ne szerettem volna őket, de örültem volna, ha nem ennyire jók. Mert ez már nem ad nekem semmi pluszt. Ha erre vágynék megnézném az eredeti Disney mesét, mert pont azért vannak a sötét retellingek, hogy árnyalják ezt a hősiességet.
Imádtam az egész ötletet, hogy egy elveszett tengerben található a szirének és hableányok királysága, míg az emberek a békét kötött Száz Királyságban élnek. Annyi lehetőség volt egy színes, vibráló és varázslatos világot megteremteni, hogy szinte be voltam zsongva az izgalomtól, mikor belefogtam a regénybe. Mi lett a végeredmény? A világfelépítés nagyon limitált, szinte semmit nem tudunk meg a szirének és az egész tenger alatti világról, de éppoly kevés információnk van a Száz Királyságról is. Noha ez volt a legnagyobb vonzereje számomra a történetnek, így nagyon fáj a szívem, hogy nem kaptam eleget. Mindent, ami a történet szempontjából elengedhetetlen, érintőlegesen pillantunk meg és semmi nincs árnyalva. Pedig ez lenne az egész történet üzenete: Hogy mindennek két oldala van és nem feltétlen az az igazság, amit te látsz. Szóval kérdem én, hol az árnyalás?
Elég sok akciójelenet van benne, de azok rövidek és nem elég intenzívek a leírások. Ezen még dolgoznia kell a jövőben az írónőnek. A Tenger Királynője már nem is lehetne ennél sztereotipikusabb verziója Ursulának (a hataloméhes, kegyetlen anya, akinek soha nem lehet megfelelni), a romantika szerintem erőltetett volt és elég lagymatag. Esküszöm sokkal jobban szerettem, mikor ki akarták nyírni egymást és folyton civakodtak. Sokkal jobban átjött a kémia akkor.
A történet nyílegyenesen halad a végcél felé, semmi kitérő vagy bonyodalom nincs benne, éppen ezért kiszámítható és, hogy is mondjam, nagyon kényelmes volt. Mert mindig sikerült nem tudomást venni azokról a felmerülő problémákról, amik esetleg megbonyolították volna egy kissé ezt a lineáris történetvezetést. Máskor meg olyan hirtelen és maguktól oldódtak meg ezek a komplikációk, hogy már-már kezdtem azt érezni, hogyha a főhőseink otthon maradtak volna egy jó könyvvel, a Tenger Királynője magától dőlt volna a szigonyába, csak hogy minden jóra forduljon.
Másrészről nagyon addiktív a történet, szinte le se lehet tenni, a történetvezetés gördülékeny és magával ragadó. Szinte várnám, hogy legyen még több része és epizodikus jelleggel újra belevetném magam a szirének világába. Olyan volt, mint ha egy sorozatot néznék, aminek még nincs kint a következő része.
Ez egy mese maradt, igaz a kissé sötétebb fajtából, de mélységet és mondanivalóját tekintve nem lett több, sajnos. Szórakozásnak jó választás lehet, de én ennél többet igénylek.
*************
3,5/5
Borító: 5/5 - gyönyörű
Történet: 3/5
Megvalósítás: 3,5/5
Karakterek: 3,5/5
Kedvenc karakter: Elain
Kiadó: Feiwel Friends
Kiadás éve: 2018
Műfaj: YA fantasy, retelling
Goodread-es pontszám: 4.11
Molyos átlag: - még nincs elég csillagozás
A képek alapjai a Pinterestről származnak.
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek - Olvasmányok fül alatt.
 világnapja, de szokásomhoz híven ro...){kind=link}
