In Top Ten Tuesday

Top 5 | Túlértékelt írók - szerintem




Hogy miről van szó? Ez egy könyvmolyok által kezdeményezett Goodreads-es játék, ahol minden héten egy megadott szempont alapján kell a résztvevőknek összeállítani egy Top 5-ös listát.

Most valahogy nem volt kedvem megírni a Top 5 szerda eredeti témáját - pedig amúgy jó az ötlet (Kedvenc gonosz karakterek) - így saját ötlettel jövök most. Bár ez már eléggé megszokott lehet. Ráadásul elég megosztó témát választottam, aminek következtében lehet nem merek majd kilépni az utcára se pár hétig a gyilkos kedvű rajongók miatt, de persze ez sose akadályozott még meg a véleményem kiírásában. A köveket meg majd postán kérem. 

*De azért mindenképp szeretném tisztázni, hogy ez csak a saját véleményem, senkit nem akarok vele megbántani és természetesen nem jelenti azt, hogy ha te szereted őket, akkor az baj lenne. Az a szép ha meg tudjuk beszélni az eltérő véleményünket.*

Cassandra Clare


Én is nagy rajongója voltam Cassienek tizenévesen, majd szép lassan ahogy vártam az újabb megjelenéseit és egyre kevésbé hozott lázba a hír, mikor megjelent, rá kellett jönnöm, hogy nem nagyon tud újat mutatni. Így utólag visszatekintve nem hozott eredetileg se sokat a YA műfajba, teljesen megszokott elemekkel felépített egy átlagos világot, amin azóta se tudott túllépni. A Pokoli szerkezeteket még mind máig szeretem, de nem érzek késztetést, hogy újra a kezembe vegyek egy könyvet is tőle. Ne értsetek félre, nem rossz író, csak úgy érzem most már a helyén kezelem.

Colleen Hoover


Hatalmas rajongótábora van az írónőnek és látom is, hogy miért, csak éppen átérezni nem tudom. Azt mindenképp elismerem, hogy valóban üdítő milyen témákhoz nyúl, nem a megszokott kliséket írja meg újra meg újra, de nekem túl mesterkélten, túl hatásvadász módon nyúl hozzájuk és görcsösen meg akar hatni, amit szintén nem viselek valami jól. Egyszerűen úgy érzem, hogy nála élne a "kevesebb néha több" mondás.

Veronica Roth


A beavatott trilógiával robbant be a köztudatba az írónő, majd folytatta a karrierét az Árnyak és jelekkel. Roth esetében a legnagyobb baj szerintem az, hogy van egy jó ötlete, amivel aztán nem igazán tud mit kezdeni. Elviszi a történetet a szükséges románc és egyéb megszokott elemek felé a világgal és történettel meg nem törődik, így darabjaira esik.

J. L. Armentrout 


Clare mellett Armentrout példája is jól mutatja az ízlésem változását az elmúlt évek során. Egyszerűen már többet várok el egy sztoritól, mint amit ő nyújt, amit jól mutat a Lux sorozatokról szóló élménybeszámolóimban mutatott lelkesedésem is a blogon. De részletesen ki is emeltem ezt a White Hot Kiss bejegyzésben.

Victoria Aveyard


Sokszor emlegettem már a Vörös királynőt a blogon, hogy mekkora csalódás volt és ezzel szemben mégis mekkora hype-ot kapott itthon és külföldön egyaránt. Emlékszem hetekig mást se láttam a könyves oldalakon, és a social media felületeken, mint ezt a könyvet, így talán meg lehet nekem bocsátani, hogy kisebb elvárásaim azért voltak a könyv felé, mikor belekezdtem. De nem kellett volna. Nagyon nem.


*Alapul szolgáló képek forrása Pinterest*

>Ti kit adnátok a listához?<

*A többieket megtaláljátok a rovatnak létrehozott MOLYOS zónában.* 


>

Related Articles

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése