In angol Bloomsbury démon fantasy romantikus Sarah J. Maas tündér Üvegtrón

A végső csata | Sarah J. Maas - Kingdom of Ash (A Hamu Királysága)


Üvegtrón #7


Years ​in the making, Sarah J. Maas’s #1 New York Times bestselling Throne of Glass series draws to an epic, unforgettable conclusion. Aelin Galathynius’s journey from slave to king’s assassin to the queen of a once-great kingdom reaches its heart-rending finale as war erupts across her world. . .
Aelin has risked everything to save her people―but at a tremendous cost. Locked within an iron coffin by the Queen of the Fae, Aelin must draw upon her fiery will as she endures months of torture. Aware that yielding to Maeve will doom those she loves keeps her from breaking, though her resolve begins to unravel with each passing day…

With Aelin captured, Aedion and Lysandra remain the last line of defense to protect Terrasen from utter destruction. Yet they soon realize that the many allies they’ve gathered to battle Erawan’s hordes might not be enough to save them. Scattered across the continent and racing against time, Chaol, Manon, and Dorian are forced to forge their own paths to meet their fates. Hanging in the balance is any hope of salvation―and a better world.

And across the sea, his companions unwavering beside him, Rowan hunts to find his captured wife and queen―before she is lost to him forever.

As the threads of fate weave together at last, all must fight, if they are to have a chance at a future. Some bonds will grow even deeper, while others will be severed forever in the explosive final chapter of the Throne of Glass series.
**********************

Őszintén nehéz erről a kötetről és úgy alapvetően a sorozatról is beszélnem. 6 évig tartó olvasási élményt zártam le ezzel a kötettel, rengeteg vele töltött órát tudhatok magam mögött és hiába voltak hatalmas hullámvölgyeim a sorozattal, ennyi idő alatt akarva-akaratlanul hozzám nőtt. Szeretettel gondolok vissza a csetlés-botlásaira is, olyan érzés, mintha a szereplők a saját történeteiket személyesen nekem mesélték volna el, így hiába is látom és láttam mindig is a temérdek kiküszöbölésre váró hibát, de csak elnézően tudok mosolyogni. Hisz végre révbe értek. Ideje elengedni a kezüket.

Enyhe spoilereket tartalmazhat helyenként erre a részre nézve!

Tetszett: 

♛ Az >Empire of Storms< hatalmas függővége itt aztán folytatódik és azt kell mondjam, hogy Sarahnák az egyik nagy tehetsége a szenvedések leírásában rejlik. Ez már a >Heir of Fire-ben< is feltűnt és itt véglegesen be is bizonyította. Rengeteg érzelmet volt képes itt az elején átadni, néha olyan érzésem volt, mintha fuldokolnék tőle, de közben nem bírtam lerakni, hogy levegőt vehessek. Ez a része nagyon tetszett és úgy tűnik Sarah is tisztában van ezzel a képességével, mert szenvedtette rendesen a szereplőit, az már biztos. 


♛ Külön kiemelném, hogy tetszett, hogy Maevének is próbált háttértörténetet adni, kicsit árnyalni, nem csak egyszerűen beállítani főgonosznak, mint Erawant és ezt elintézni annyi magyarázattal, hogy gonosz. Kész. Az úgy unalmas. Persze nem azt mondom, hogy megérted a királynőt, ó nem, egy kanál vízben megfojtottam volna, minden teketóriázás nélkül, de legalább voltak indítékai. Ezt értékeltem. 

♛ A misztikusabb, fantasy oldal: Little Folks, Lord of the North, magának a kapunak a bezárása, ahogy be volt mutatva. Igazából ebből sokkal többet is olvastam volna. Szívesen vettem volna, ha például bemutatja mik is azok a félelmetes ősi lények a Fae erdőben, amiket csak megemlít. Kicsit több egyediséget és fantáziát. 

♛ Tetszett, hogy ilyen szinten kinyílt előttünk a világ, ennyiféle népet összehozott a végére egy végső leszámolásra. Sok szereplő volt nagyon, de egész jól sikerült velük egyensúlyozni, mikor épp meguntam volna már valakinek a szerelmi nyűglődését, akkor váltottunk, így sikerült fenntartani az érdeklődésem. 


♛ Nagyon jók a leírásai az írónőnek, nagyon érzékletesen tudja visszaadni a hangulatokat és képeket, tájakat. Persze néha ezt felesleges dolgokra sikerül használni, mint mondjuk leírni a ruházatát a szereplőknek egy háború közepén, de máskor meg nagyon tudtam értékelni. 

♛ Voltak benne hatásvadász jelenetek is, de volt jó pár ezek közül, amit megkönnyeztem. Bár szerintem pont azokat sikerült, amiket Sarah nem a legnagyobb horderejűnek gondolt.

Szemforgatást kiváltó részek:

♛ Túl hosszú. Majdnem 1000 oldal, aminek az egyharmadát simán kivágta volna egy erőskezű szerkesztő. És még akkor is túlírt lenne a sztori.


♛ Az a rengeteg véletlen egy idő után már csak szemforgatást váltott ki belőlem. Kissé kényelmes volt ez a megoldás. Mindig volt, aki jó időben volt jó helyen, hogy előremozdíthassa a sztorit. Sok konfliktust egy tollvonással zárt le Sarah, miközben előtte hatalmas volumenűre emelte. Mindig a jó helyen kötnek ki, a jó időben és az a rengeteg epic, utolsó utáni pillanatban érkezés, hogy megmentsük a napot! Jó ég! Értem én, sőt teljesen át is érzem, elvégre Gyűrűk urán nőttem fel és Tolkiennél nem sokan űzik ezt a "nagy belépőt" mesteribben, de egy kis izgalom azért néha nem ártana. 

♛ Ugyanakkor a kapu bezárásának az időzítése szimplán hülyeség volt. És szerintem ezt az írónő is érezte, mert nagyon magyarázta a dolgot, de még így is sántított. A célját értem én, ez is kellett a karakterfejlődéséhez, meg a fináléhoz, de akkor legalább okosabban is kivitelezhette volna. Ráadásul egy kis személyes oldal: ha már végig az epic belépőkről szólt ez a 7 könyv és több éven keresztül hype-olva lett nekem Aelin, akkor én igenis legalább az utolsó csatára akartam volna tőle egy nagy bummot. Ha értitek mire gondolok. 


♛ A csatajelenetek még most se nagyon mennek az írónőnek, csak úgy, mint a >Szárnyak és pusztulás udvarában.< Ráadásul nem is következetes. Amikor a helyzet úgy kívánta akkor a Fae harcosok egész seregeket megállítanak egyedül, (még kis is van emelve a múltjukban, hogy Maeve erre is használta őket) máskor meg alig bírnak visszatartani pár tucat katonát.

♛ Aztán van Sarahnák néhány sajátossága, amit még mindig hitetlenkedve tudok olvasni. Például: mindenki gyönyörű. De most komolyan, ha netalán, isten ments, egy ronda gyerek születik erre a világra, akkor ledobják a Taigetoszról, vagy mi? Még a fae-t megértem, úgymond munkaköri leírásuk a gyönyörűség, na de hogy mindenki. Ha meg véletlen megjelenik egy szereplő, akinek van valami szépséghibája, akkor biztos lehetsz benne, hogy meg fog halni előbb-utóbb. Elvégre nem élhet tökéletlenül ebben a tökéletes világban.

♛ Néha úgy éreztem, mintha egy társkeresőt olvastam volna. Még most se értem ezt a kényszert, hogy mindenkit mindenkivel össze kell pároztatni, a szingliket meg lehetőleg máglyán elégetjük. De persze ugye tele van a sztori független erős nőkkel, vagy mifene. És bárki bármit mond, sőt bármennyire is próbált engem helyenként az ellenkezőjéről meggyőzni a sorozat: ez egy romantikus regényfolyam, fantasy elemekkel megtűzdelve és nem fordítva!


Ugyanakkor az vitathatatlan, hogy sokat fejlődött az írónő és maga a sorozat is szépen kinőtte magát az Üvegtrón óta. Mindenképp örülök, hogy annak idején elkezdtem ezt a sorozatot, úgy érzem az ízlésem formálásában is jelentősen részt vett - pozitív és negatív oldaláról is. És egyértelműen látom, hogy miért lett ez a sorozat olyan sikeres, miért vannak annyian, akik imádják - még ha én nem is lettem a végére se az elvakultan imádó fandom része. De mindenképp jó érzésekkel fogok visszagondolni erre a sorozatra. 


*************
?/5

Borító: 5*/5 
Történet: ?/5
Megvalósítás: ?/5
Karakterek: 4/5
Kedvenc karakterem: Fenrys 

Kiadó: Bloomsbury
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 998.o.
Műfaj: NA romantikus fantasy
Goodread-es pontszám: 4.65
Molyos átlag: - még nincs elég csillagozás
A képek alapjai a Pinterestről származnak, vagy saját képek. Fejléc: Charlie Bowater.
A sorozat részei megtekinthetőek a Könyvek - Olvasmányok fül alatt. 


További könyves tartalmakért keress fel az >INSTAGRAMON<, vagy a >FACEBOOK< oldalamon. 





>

Related Articles

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése